Környezet
Cardiff Egyetem: Összefüggés a Föld tengelyferdesége és a jégkorszakok között
A Cardiff Egyetem kutatói Stephen Barker vezetésével összefüggést azonosítottak a Föld tengelyferdesége és a jégtakarók kialakulása között. A kutatók szerint az eredmények alapján a következő jégkorszak körülbelül 11 ezer év múlva kezdődhetne. Ugyanakkor a kutatók feltételezik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása ezt befolyásolhatja.
A jégkorszakok (glaciális időszakok) körülbelül 100 ezer évenként ismétlődő, hideg időszakok, amikor a Föld jelentős részét jégtakarók borítják. Ezeket melegebb (interglaciális) időszakok választják el, amikor a jégtakarók visszahúzódnak.
Jelenleg egy interglaciális időszakban élünk. Az utolsó jégkorszak csúcspontja körülbelül 20 ezer évvel ezelőtt volt.
Korábbi feltételezések szerint a Föld Naphoz viszonyított helyzete és szöge befolyásolja a jégtakarók kialakulását. Az 1920-as években Milutin Milankovitch azt javasolta, hogy a Föld tengelyferdeségének és pályájának változásai glaciális eseményeket válthatnak ki.
Az elmúlt 100 évben Milankovitch elméletét vizsgálták. Egy 1976-os tanulmány geológiai bizonyítékokat talált arra, hogy a Föld tengelyferdesége és precessziója (a tengely dőlésszögének változása, illetve a tengely ingadozása) szerepet játszik a jégtakarók növekedésében és csökkenésében. A pontos mechanizmus azonban nem tisztázott.
Elemzés
Az eredeti cikkben a „megdöbbentő” szó használata érzelmi hatást kívánt kelteni. Az újrafogalmazott verzió ezt a kifejezést elkerüli, és tényszerűen közli az információt. A cikk feltételezéseket tartalmaz, például azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása befolyásolja a következő jégkorszak kezdetét. Ezeket a feltételezéseket a szövegben jelöltük. A cikkben tett állítások a tudományos kutatások eredményein alapulnak, de a pontos mechanizmusok továbbra is kutatás tárgyát képezik. A cikk konklúziója, hogy a Föld tengelyferdesége és a jégkorszakok között összefüggés van, de az éghajlatváltozás ezt befolyásolhatja. Ennek az eseménynek a magyar közéletre közvetlen hatása nincs, de felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás globális hatásaira.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Környezet
Rendőrségi nyomozás indult a soroksári úti minierdő megrongálása miatt
Ismeretlen tettesek jelentős kárt okoztak a IX. kerületi Miyawaki-erdőben, amelyet a 10 millió Fa Alapítvány telepített 2023 májusában. A Fővárosi Önkormányzat területén elhelyezett, 50 négyzetméteres területen 150 fát és 50 cserjét ültettek el az önkéntesek. A növényzet fejlődését 2025 augusztusáig zavartalanul követték nyomon, ekkor észlelték az első, kisebb mértékű beavatkozást.
A rongálások sorozata 2026 januárjában érte el a csúcspontját, amikor a terület háromnegyedét érintő pusztítást fedeztek fel. Az elkövetők a fákat módszeresen félbevágták, a levágott részeket pedig a helyszínen hagyták. A kivitelezés módja szervezettségre és technikai felkészültségre utal. A szakértők szerint a nagy mennyiségű fa roncsolásához elektromos fűrészeket használhattak.
A Miyawaki-módszer lényege
A japán botanikus, Akira Miyawaki által kidolgozott eljárás lényege a sűrű, vegyes fajú ültetés. A módszer kihasználja a növények közötti versenyt a fényért és tápanyagért, ami gyorsabb növekedést eredményez. Egy ilyen minierdő 20-30 év alatt képes elérni azt az ökológiai stabilitást, amelyhez természetes úton évszázadok kellenének. A soroksári úti telepítésnél a fák magassága a rongálás előtt már elérte a két métert.
A Fővárosi Önkormányzat felmérése alapján a közvetlen kár 2,7 millió forint, amely a helyreállítási költségekkel együtt 3,3 millió forintra emelkedik. A rendőrség tájékoztatása szerint a nyomozás folyamatban van, azonban gyanúsítotti kihallgatás még nem történt. A hatóságok egy tanút már kihallgattak az ügyben.
Keresik a szemtanúkat és a felvételeket
A helyszín környezetében több kereskedelmi egység és digitális hirdetőfelület található, amelyek biztonsági kamerái rögzíthették az eseményeket. Bár a terület gyalogosforgalma csekély, a gépjárműforgalom jelentős, így a munkálatok feltűnést kelthettek. Az érintett cégek egyelőre nem adtak tájékoztatást az esetleges felvételek meglétéről.
A növénytani szakértők szerint van esély a fák regenerálódására, azonban a csonkítás miatt ökológiai szolgáltatásuk jelentősen romlik. A 10 millió Fa Alapítvány jelezte, hogy a rongálás ellenére folytatják országos programjukat, amelynek keretében már közel ötven hasonló minierdőt hoztak létre Magyarországon.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti cikk célja a közfelháborodás keltése és a figyelemfelhívás egy környezetvédelmi bűncselekményre. A szöveg a civil szervezet és az ismeretlen elkövetők közötti morális ellentétet hangsúlyozza, a pusztítást szándékos, „aljas” tettként keretezve.
A forrásszöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ. Példák: „lekaszabolták a minierdőt”, „szívbe markolóbb”, „előre megfontolt szándékkal pusztítottak”. Ezek a kifejezések az olvasó empátiáját hivatottak felkelteni, miközben démonizálják az elkövetőt. Az objektív átirat ezeket semleges technikai leírásokra (pl. „visszavágás”, „szisztematikus károkozás”) cserélte.
A cikk nem vizsgálja az elkövetők lehetséges motivációit a „gonoszságon” túl. Elhallgatja, hogy a sűrű növényzet zavarhatja-e a közeli reklámfelületek láthatóságát vagy a közlekedési beláthatóságot, ami bár nem menti fel az elkövetőt, magyarázatot adhatna a „miért”-re. Továbbá nem tér ki a terület őrzésének vagy kivilágításának hiányosságaira sem.
A szöveg egyoldalúan a károsult civil szervezet koordinátorára (Hervai Franciska) épít. Bár megkeresték a rendőrséget és a környező cégeket, azok érdemi válaszának hiányát a szerző a civil szervezet nézőpontjának megerősítésére használja fel („bezzeg tőlük nem kérdeztek semmit”).
(Kép: Illusztráció, Gemini)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Környezet
A 2026-os tél vízügyi mérlege: javuló készletek, de maradó hiány a mélyebb talajrétegekben
A 2025–2026-os téli szezon vízügyi adatai felemás képet mutatnak a korábbi harmincéves referencia-időszak átlagaihoz képest. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tájékoztatása szerint a novemberi felhalmozódási időszak átlagosan alakult, ám a december 2,5 Celsius-fokkal melegebb volt a szokásosnál.
A januári időjárás fordulatot hozott a vízháztartásban, mivel az átlag feletti csapadék segített a készletek visszapótlásában. A szakemberek megállapították, hogy a meteorológiai és a talajaszály egyaránt megszűnt a felsőbb rétegekben. A felszín alatti vízkészletekben szintén pozitív elmozdulást rögzítettek a mérőállomások.
Stratégiai kérdés a vízvisszatartás
A felszíni javulás ellenére az alsóbb talajrétegekben továbbra is 40-50 milliméternyi víz hiányzik a telítettséghez. Az OVF hangsúlyozta, hogy a vízvisszatartás mára nemzeti üggyé és stratégiai kérdéssé vált. Ennek keretében indították el a „Vizet a tájba!” programot, amely a vizek helyben tartását célozza.
A nagy tavak állapota között jelentős különbség tapasztalható. Február közepén a Balaton 84 centiméteres vízállása pontosan megfelelt a sokéves átlagnak. Ezzel szemben a Velencei-tó 79 centiméteres szintje 66 centiméterrel maradt el a februári átlagtól. A Balaton vízgyűjtőjére 74, míg a Velencei-tóéra 57 milliméter csapadék hullott a tél folyamán.
Mezőgazdasági kilátások és kártevők
A tartós januári hideg kedvező élettani hatásokat gyakorolt a hazai növénykultúrákra. Erdődiné Molnár Zsófia, a HungaroMet Nonprofit Zrt. meteorológusa szerint a fagy gyérítette a rovarfajokat és gombákat. Ez a folyamat megállította a korábbi enyhe teleken tapasztalt tömeges elszaporodást.
A növények nyugalmi időszaka zavartalan maradt, ami csökkenti a tavaszi fagykárok kockázatát. A szakértők szerint a mélyebb talajrétegek teljes telítettségéhez további 60-80 milliméternyi beszivárgásra lenne szükség a középső és déli országrészben. A belvíz kialakulásának esélye a jelenlegi adatok alapján minimális a következő időszakban.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg célja a 2025-2026-os tél vízügyi és mezőgazdasági mérlegének megvonása. A narratíva kettős: elismeri a javulást (januári csapadék), de fenntartja a sürgető hangnemet a hosszú távú vízhiány és a kormányzati programok (Vizet a tájba!) legitimálása érdekében.
Az eredeti szöveg szakmainak tűnő, de érzelmileg töltött kifejezéseket használ a fontosság hangsúlyozására. Példa: „a vízvisszatartás mára nemzeti üggyé, stratégiai kérdéssé vált”. Ez a fordulat elmozdítja a diskurzust a puszta hidrológiától a politikai prioritások felé. A „minden bizonnyal nem fenyeget” kifejezés pedig túlzott magabiztosságot sugall egy változékony meteorológiai környezetben.
A cikk kizárólag állami vagy állami fenntartású intézményekre (OVF, HungaroMet) támaszkodik. Hiányoznak a független ökológusok vagy civil vízügyi szakértők, akik esetleg kritikusabb véleményt fogalmazhatnának meg a „Vizet a tájba!” program hatékonyságáról vagy a Velencei-tó drasztikus vízszintcsökkenésének okairól.
A szöveg nem említi a klímaváltozás hosszabb távú trendjeit, amelyek az ilyen „rendkívüli” ingadozásokat (forró december, fagyos január) rendszeressé teszik. Szintén elhallgatja a Velencei-tó vízpótlásának technikai és anyagi nehézségeit, csupán a csapadékhiányra szűkíti a problémát.
Forrás: Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
A Tisza Párt 115 parlamenti mandátumot szerezne a 21 Kutatóközpont márciusi mérése alapján
-
Közélet-Politika3 napja
Elutasította az Európai Parlament az Orbán Viktor elleni állítólagos fenyegetésről szóló vitát
-
Közélet-Politika3 napja
Közel félmillió határon túli magyar regisztrált az országgyűlési választásra
-
Belföld3 napja
Az óbudai MSZP Szabó Tímea visszalépését sürgeti a Tisza Párt támogatottsága miatt
-
Közélet-Politika3 napja
Magyar-szlovák vizsgálóbizottság indult Kijevbe a Barátság kőolajvezeték állapotának felmérésére
-
Közélet-Politika22 órája
Szijjártó Péter: Az Európai Unió igen súlyos lelki válságot él át az ideológiai és véleménydiktatúra miatt
-
Közélet-Politika2 napja
Vizsgálatot sürget a záhonyi Fidesz a kihelyezett névtelen feliratok ügyében
-
Közélet-Politika3 napja
Feljelentés született a csákberényi polgármester ellen Semjén Zsolt lakossági fórumán történt eset miatt