A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint az Alpine elektronikai cég 21 milliárd forint értékű beruházással bővíti biatorbágyi kapacitásait. A beruházáshoz a kormány 3 milliárd forint támogatást nyújt, amely várhatóan több mint száz új munkahelyet teremt. A minisztérium szerint a beruházás hozzájárulhat a magyar export növekedéséhez, és megújuló energiát fog használni.

A tárca közlése szerint az autóipar és az elektronikai ipar közötti kapcsolat erősödése miatt az ilyen beruházások Magyarországon, mint az európai autóipar egyik központjában, jelentőséggel bírnak. Az elmúlt tíz évben 172 elektronikai beruházás érkezett Magyarországra, összesen 9000 milliárd forint értékben.

A közlemény szerint Pest vármegyében az elmúlt tíz évben a munkanélküliség 6,4 százalékról 3 százalékra csökkent, az ipari termelés értéke pedig 2500 milliárd forintról 7000 milliárd forintra nőtt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a beruházás erősíti a magyar-japán kapcsolatokat. Jelenleg több mint kétszáz japán vállalat működik Magyarországon, amelyek körülbelül 30 ezer embernek adnak munkát. Az elmúlt tíz évben 72 japán beruházást támogatott a kormány, összesen 650 milliárd forint értékben.

A miniszter szerint 2022-ben a három legnagyobb beruházó Magyarországon ázsiai országból érkezett: Kína, Dél-Korea és Japán.

A miniszter véleménye szerint a keleti és a nyugati gazdaságok között kölcsönös függőség alakult ki, ahol az európai cégek az ázsiai beszállítóikra támaszkodnak nyersanyagok és alkatrészek tekintetében, míg az ázsiai cégek az európai befektetésekből és technológiákból profitálnak.

A miniszter szerint Magyarország a kelet-nyugati gazdasági együttműködésben élen jár, és ebből profitál. Magyarország a keleti és nyugati beruházások találkozási pontja lett Európában.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „teljes foglalkoztatás megvédése” kifejezés sugall egyfajta veszélyt, amit el kell hárítani. A „keleti nyitás stratégiájának sikere” egyértelműen egy politikai irányvonalat próbál igazolni. A „gazdasági hidegháborúban való részvétel visszautasítása” pedig egy véleményt fogalmaz meg, nem pedig egy objektív tényt közöl.

A cikkben több feltételezés is következtetésként van tálalva. Például az, hogy a beruházás „tovább bővítheti a magyar exportteljesítményt”, nem egy biztos tény, hanem egy feltételezés. Hasonlóképpen, az az állítás, hogy Magyarország „élen jár a kelet-nyugati gazdasági együttműködés szorosabbá tételében”, egy állítás, melynek valóságtartalma nehezen mérhető, és inkább politikai véleményt tükröz.

A cikkben tett állítások egy része megfelel a valóságnak, például a beruházás ténye és a kormányzati támogatás összege. Azonban az olyan állítások, mint a „keleti nyitás stratégiájának sikere”, nehezen ellenőrizhetők objektív módon.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányzat aktívan támogatja a külföldi, különösen a keleti beruházásokat, és ezt a gazdasági növekedés egyik kulcsfontosságú eszközének tekinti.

Az esemény hatással lehet a magyar gazdaságra, különösen az autóipari és elektronikai szektorokra. Emellett a kormányzat kommunikációja erősítheti a keleti gazdaságok felé való orientációt a magyar közéletben.

(Forrás: demokrata.hu)