2024. szeptember 1-jén indultak a Qvik néven ismert elektronikus átutalási megoldások, amelyek a 2020-ban bevezetett azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódnak. A fejlesztő Innopay Zrt. szerint a rendszer technikai háttere a deeplink technológián alapul, ami lehetővé teszi, hogy a fizetési folyamat okostelefonos mobilbanki alkalmazásokban, előkészített azonnali átutalási linkek segítségével induljon el. A felhasználók SMS-ben, e-mailben, NFC-jel (Near Field Communication) vagy QR-kód segítségével érhetik el ezeket a linkeket.
A fizetés folyamata:
- A rendszerhez csatlakozott kereskedőnél a vevő a kereskedő által generált QR-kódot leolvassa.
- A leolvasás után a telefon vagy tablet képernyőjén megjelenik egy link.
- A linkre kattintva a felhasználó a saját mobilbanki felületére jut, ahol a tranzakció adatai megjelennek.
- A tranzakció adatainak ellenőrzése után a felhasználó jóváhagyhatja vagy elutasíthatja az utalást.
Érintéses (NFC) fizetés esetén a felhasználó a telefonját a fizetési terminálhoz érinti, ami automatikusan felugró linket eredményez. A további lépések megegyeznek a QR-kódos fizetésnél leírtakkal.
Egy harmadik lehetőség, hogy a mobilbanki alkalmazás értesítést küld a kereskedő által indított fizetési kérelemről. Az értesítésre kattintva a felhasználó a mobilbanki átutalási felületre jut.
A rendszer előnyeként említik, hogy hazai fejlesztésű. Az Innopay Zrt. szerint ez azért fontos, mert a kártyás fizetések informatikai háttere jellemzően amerikai, és egy esetleges rendszerleállás esetén a felhasználók nem férhetnének hozzá a pénzükhöz. A Qvik magyar informatikai felületen futása ezt a kockázatot csökkentheti.
Továbbá, a tranzakciók lakossági ügyfelek számára díjmentesek, és a kereskedők számára is költségmegtakarítást eredményezhet a kártyás fizetésekhez képest. A Qvik használatához nincs szükség új alkalmazás letöltésére vagy regisztrációra, csupán egy okostelefonra, egy hazai banknál vezetett forintszámlára és a bank mobilalkalmazására.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a GIRO-val közösen egy mesterséges intelligencia által vezérelt rendszert hozott létre a Qvik-megoldások ellenőrzésére. Az adatok névtelenül kerülnek feldolgozásra és nem tárolódnak. A QR-kódos, érintéses és fizetési kérelmes tranzakciók beépített biztonsági megoldásokkal rendelkeznek, amelyek célja a visszaélések megakadályozása. A rendszer érzékeli, ha egy fizetési módot az MNB és a GIRO zárt rendszerén kívülről indítanak, és megakadályozza a hozzáférést a banki átutalási felülethez. A Qvik nem tárol bankkártyaadatokat, és a bankszámlaszámot sem kell megadni.
A Qvik-QR-kódot, az érintéses és a fizetési kérelmes elérhetőséget szubaggregátorok hozzák létre, amelyek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény előírásainak megfelelő pénzügyi szolgáltatók. A rendszerben részt vevő kereskedők ezekkel a szubaggregátorokkal kötnek szerződést.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA fizetési folyamat az Innopay Zrt. szerint a következőképpen zajlik: a kereskedő elindítja a link generálását a szubaggregátor felé, majd az Innopay Zrt. elhelyezi a linkben a biztonsági elemeket, és ez a link érkezik meg a vásárló bankjához. Ezután az érintett felek ellenőrzik a tranzakciót. A teljes folyamat körülbelül öt másodpercet vesz igénybe.
A Qvik használatakor a rendszer nem tárol személyes adatokat, nem szükséges megadni a bankszámlaszámot vagy bankkártyaadatokat. A tranzakció adatai csak a vásárlónál és annak bankjánál jelennek meg. A rendszer nem kínál bankkártyaadat-rögzítési opciót.
2024 szeptembere óta 25 ezer elfogadóhely csatlakozott a rendszerhez, főként online. A rendszer jelenlegi korlátja, hogy csak Magyarországon használható.
Elemzés:
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „pofonegyszerű” kifejezés a rendszer használatát illetően, vagy a hazai fejlesztés előnyeinek hangsúlyozása a „nem érzelmi okokból, bár talán ez sem elhanyagolható” megjegyzéssel. A cikkben következtetésként tálalt feltételezés volt a külföldi kártyás fizetési rendszerek esetleges leállásának következményeire vonatkozóan („baj esetén egy doboz gyufát sem tudunk venni”).
A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a Qvik rendszer működését és annak technikai hátterét írják le. Azonban a rendszer előnyeinek hangsúlyozása és a külföldi rendszerekkel való összehasonlítás elfogultnak tekinthető.
A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a Qvik egy alternatív fizetési megoldás a magyar piacon, amely a hazai fejlesztés előnyeit, a díjmentességet és a biztonságot hangsúlyozza.
Az esemény hatása a magyar közéletre potenciálisan abban állhat, hogy a Qvik elterjedése csökkentheti a külföldi fizetési rendszerek dominanciáját, és elősegítheti a hazai pénzügyi technológiák fejlődését.