Hét afroamerikai katolikus szentté avatási eljárása jelenleg is zajlik

A fekete történelem hónapja az ohio-i Kent Egyetemen indult, eredetileg „néger történelem hete” néven. Később a rendezvényt egy hónapra bővítették, majd az Egyesült Államokban nemzeti szintű megemlékezéssé nyilvánították. A kezdeményezés célja a fekete amerikaiak kulturális hozzájárulásának és kiválóságainak bemutatása volt.

Jelenleg hét afroamerikai személy szentté avatási eljárása van folyamatban a katolikus egyházban. Ők a következők:

1. Pierre Toussaint: 1766-ban született Saint-Domingue-ban (Haiti). Rabszolgaként New Yorkba került, ahol fodrászként dolgozott. 1807-ben felszabadították, és vagyonát jótékony célokra fordította, támogatta a régi Szent Patrik-székesegyház építését. Feleségül vette Juliette Noelt, akinek ő maga váltotta meg szabadságát. Otthona menedékhely volt árvák és szegények számára. Az 1832-es kolerajárvány idején ápolta a betegeket. 1853-ban halt meg. 1996-ban II. János Pál pápa tiszteletreméltónak nyilvánította.
2. Mary Elizabeth Lange: 1789 körül született Saint-Domingue-ban (Haiti). A haiti forradalom elől Kubába menekült, majd Baltimore-ban telepedett le, ahol iskolát nyitott afroamerikai gyerekek számára. 1829-ben megalapította az első afroamerikai női szerzetesközösséget az Egyesült Államokban. A rend a Szent Ferenc Akadémiát működteti Baltimore-ban. Az 1832-es kolerajárvány idején ápolta a betegeket. 1882-ben halt meg. 2023-ban Ferenc pápa tiszteletreméltóvá nyilvánította.
3. Henriette DeLille: 1813-ban született New Orleansban. Katolikus neveltetést kapott, és a szegények gondozása felé fordult. 1835-ben segélyszervezetet alapított, betegeket ápoltak, szegényeket segítettek, gyerekeket és felnőtteket oktattak. 1842-ben a rend a Szent Család Nővérei nevet vette fel. DeLille 1862-ben halt meg. Szentté avatási eljárása 1988-ban kezdődött.
4. John Augustus Tolton: 1854-ben született rabszolgaként Missouri államban. Családjával Illinois államba menekült. Bőrszíne miatt az amerikai szemináriumok elutasították, így Rómában tanult, ahol 1886-ban pappá szentelték. Visszatért az Egyesült Államokba, hogy az afroamerikai közösséget szolgálja. Chicagóban megalapította a Szent Mónika templomot. 1897-ben halt meg. 2010-ben elindult szentté avatási eljárása, és 2019-ben Ferenc pápa tiszteletreméltónak nyilvánította.
5. Julia Greeley: Rabszolgaként született Missouri államban. 1865-ben szabadult fel. Denverbe költözött, és 1880-ban katolikus hitre tért. Jótékonysági munkája miatt vált ismertté, éjszakánként élelmet, szenet és ruhákat osztott a szegényeknek. 1918-ban hunyt el, boldoggá avatási eljárását 2014-ben indították meg.
6. Daniel Rudd: 1854-ben született Kentuckyban, katolikus rabszolga szülők gyermekeként. Szabadulása után Springfieldbe költözött, ahol a katolikus közösség érdekeit védte. Újságíróként dolgozott, majd 1885-ben elindította az Ohio Tribune-t, az első fekete közösség számára készült újságot. Rudd vezetésével alakult meg 1889-ben a Colored Catholic Congress. 1933-ban hunyt el.
7. Thea Bowman: 1937-ben született Mississippi államban. Metodista családban nevelkedett, majd áttért a katolikus hitre. Első afroamerikai nőként tagja lett a ferences rend egyik női ágának. Csatlakozott a fekete polgárjogi mozgalomhoz. 1990-ben halt meg. Szentté avatási eljárása 2018-ban kezdődött.

Az itt felsorolt személyek életútja részletesebb tanulmányozást érdemel a fekete polgárjogi mozgalom kontextusának megértéséhez.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott. Például a „politika rabságába került” és „az értékek felhígítása érdekében” kifejezések értékítéletet hordoznak. Az a kijelentés, hogy a fekete közösséget „ismét többszörösen meglopták”, manipulatív módon próbál érzelmekre hatni. A cikkben az a feltételezés, hogy a „George Floyd típusú ikonok” eltakarják a szentté avatásra váró személyeket, nem feltétlenül megalapozott.

A cikk állításai alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben tényként közöl információkat az említett személyek életéről és a szentté avatási eljárásokról. Azonban a cikkben szereplő értelmezések és vélemények nem feltétlenül tükrözik a teljes képet.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a szerző szerint a fekete közösség figyelmét ahelyett, hogy a szentté avatásra váró személyekre irányítanák, inkább más, kevésbé fontos kérdések kötik le. A szerző véleménye szerint ez káros a közösségre.

Az események hatása a magyar közéletre közvetlenül nem jelentős, mivel a téma az amerikai katolikus egyház és az afroamerikai közösség szempontjából releváns. Ugyanakkor a cikk felhívhatja a figyelmet a vallási és etnikai kisebbségek történelmi és kulturális örökségének fontosságára, ami általánosabb szinten a magyar társadalom számára is tanulságos lehet.

(Forrás: demokrata.hu)