A Szentendrei-sziget lakóit megosztja egy tervezett Duna-híd építése Vácnál. A tervek szerint a híd érintené a sziget területét, ami aggodalmat váltott ki a helyiek körében.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium megbízásából a Unitef’83 környezeti hatástanulmányt készített a váci híd és a kapcsolódó úthálózat létesítéséről. A tanulmány nyilvánosan hozzáférhető. A tervezett híd nyomvonala potenciálisan megváltoztathatja a sziget életét. A helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek a tervek ellen.

Egy helyi lakos szerint a híd megoldást jelenthet a forgalmi problémákra, de a sziget ökoszisztémájának károsodásával járhat. Egy másik lakos úgy véli, hogy a híd csökkentené a közlekedési torlódásokat Budakalásznál, összekötné a Dunakanyar északi és déli részét, valamint javítaná a sürgősségi szolgáltatások elérhetőségét. Egy harmadik lakos attól tart, hogy a híd megépülése esetén a forgalom a háza közelében haladna el, ami rontaná az életminőségét.

A főtéren két helyi lakos eltérő véleményt fogalmazott meg a hídról. Az egyikük szerint a híd az M2-es autópályát kötné össze a 11-es főúttal, ami nem javítaná a közlekedési helyzetet. A másikuk szerint a híd a fejlődést szolgálná, és komfortosabbá tenné az életet.

Sajtos Sándor, Tahitótfalu polgármestere szerint a hídépítés 780 ingatlant érintene, és üdülőket, valamint zártkerteket kellene lebontani. A polgármester szerint a 11-es főút alternatíváival kellene foglalkozni, például a hajóforgalom helyreállításával, mivel a híd nem feltétlenül csökkentené a forgalmat a 11-es úton. Azt is megjegyezte, hogy korábban vízbázisvédelmi szempontok miatt nem kaptak engedélyt kerékpárút építésére.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi osztálya jelenleg bírálja el a híd környezetvédelmi engedély iránti kérelmét. A hatástanulmány szerint mindhárom lehetséges nyomvonal (északi, középső és déli) súlyos következményekkel járna a Szentendrei-sziget számára. Az északi nyomvonal negatívan befolyásolná a helyi élővilágot és a legeltetést. A déli nyomvonal keresztezné a surányi vízbázis védőterületeit, ami kedvezőtlen a felszín alatti vizek védelme szempontjából. A dokumentum szerint a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a belső védőterület igénybevételét közlekedési létesítménnyel. A Fővárosi Vízművek jelezte, hogy a D2 nyomvonal nem fogadható el.

Tahitótfalu szempontjából mindhárom nyomvonal a Tildy Zoltán hídra vezetné a forgalmat, amelyen a tanulmány szerint a jelenlegi napi 4000 jármű helyett 14 000–14 800 jármű haladna át. A hidat megerősítenék a várható forgalomnövekedés miatt, de a műtárgy és környezete is Natura 2000-es területen található. A tervezők nem vizsgálták a 11-es főút forgalmának csökkentését.

Dr. Magyar Gábor orvos, gazdálkodó szerint a híd lényegében nem a helyi közlekedés gondját oldaná meg, hanem napi 15 ezer járműnyi tranzitforgalmat hozna a térségbe. Szerinte a Megyeri híd tervezett lehajtóját kellene megépíteni, és csak helyi lakosok számára lehetővé tenni az átjutást, vagy a váci komp járatainak sűrítésével és olcsóbb árak szabásával lehetne orvosolni a helyzetet.

A váci komp tahitótfalusi oldala elhanyagolt állapotban van. A kompot üzemeltető cég árai magasak. Egy személygépkocsi havi bérlete 62 ezer forintba kerül. A személyjegy majdnem kétszer annyi, mint egy fővárosi vonaljegy. A kompjáratot összehangolták a Volánbusszal.

A helyiek szerint a komposok lehetetlen árakkal dolgoznak, és nem fejlesztik a szolgáltatásaikat. A váci komp szigeti oldalán van parkoló, de a horányi révnél nincs. A pócsmegyeri személyrév már egy éve nem működik.

A környék polgármesterei és lakói szerint a kompközlekedés rendbetétele oldaná meg igazán a szigetlakók gondjait. A kompforgalom a környezeti tanulmány szerint jellemzően 400-600 jármű naponta. Az állam lényegében lélegeztetőgépen tartja a kompokat, mivel kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatására pályázni lehet, de ez csak tűzoltás.

Egy helyi forrás szerint a hídra szánt pénzből száz évre meg lehetne oldani a kompok és révek korszerű üzemeltetését. A cikk írója megkereste a réves cégeket, de nem kapott választ kérdéseire.

A váci Duna-híd elkészültét 2030-ra teszik. A híd igazából két régiót kötne össze, az agglomeráció forgalmi gondjait nem oldaná meg, hanem csak fokozná. A kormányhivatal vizsgálja, hogy meg lehet-e építeni a hidat a környezetvédelmi és vízvédelmi törvények miatt.

Az északi nyomvonal Vác északi részén építené meg a hidat, az M2-ről indulva északról kerülné meg Vácot, majd a Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium területén vezetne, és Tahitótfalutól északra érkezne meg, onnan pedig bekötnék a Tildy Zoltán hídba. A középső nyomvonal délről érné el Vácot, az M2 forgalmát Márialigeten és Derecskén át vezetnék a Gombás-patak előtti körforgalomig, majd onnan a patak déli partján haladna, végül északnak kanyarodna úgy, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utca környékén fordul rá a Duna fő ágára. A híd lába és felüljárója a József Attila sétány menti kulturális és szabadidőparkban lenne. A déli nyomvonal az M2-es sződligeti csomópontjáról indulva, lakott területeket elkerülve vezetne át a Dunán, egy kerülő úttal megkerülné Tahitótfalut keletről, és szintén északról kötné be a forgalmat a Tildy Zoltán hídba.

Elemzés

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt használt az olvasó befolyásolására. Például érzelmi töltetű szavakat (földi paradicsom, idilli táj, felborzolta a kedélyeket, káosz), valamint a helyiek véleményének bemutatásakor gyakran használt közvetlen idézeteket, amelyek felerősíthették az egyes álláspontok melletti vagy elleni érzelmeket. Emellett a cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a híd hatásaira vonatkozóan.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, bár a híd hatásaira vonatkozó állítások inkább feltételezéseken alapulnak, mint bizonyított tényeken. A cikk konklúziója az, hogy a tervezett váci Duna-híd megosztja a Szentendrei-sziget lakóit, és a híd építése jelentős környezeti és társadalmi hatásokkal járhat.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel ráirányítja a figyelmet a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének és a környezetvédelemnek az összehangolására. Az eset rávilágít arra, hogy a nagy infrastrukturális beruházások helyi szinten komoly konfliktusokat okozhatnak, és fontos a helyi lakosság véleményének figyelembevétele a tervezési folyamat során.

(Forrás: demokrata.hu)