Spanyolországban 16 állami múzeum emberi maradványokat távolít el a kiállítási tereikből. A döntés a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) etikai kódexére hivatkozik, amely szerint az emberi maradványokkal kapcsolatos értelmezések az elmúlt években változtak.
Az új előírások szerint az emberi maradványokat „tisztelettel és méltósággal, valamint a származási közösségek, etnikai vagy vallási csoportok érdekeinek és meggyőződésének megfelelően” kell tárolni és kezelni. A minisztérium becslése szerint a múzeumokban körülbelül 15 ezer emberi maradvány található, a legtöbbjük jelenleg raktárakban van, és kutatók számára hozzáférhető.
A madridi Nemzeti Régészeti Múzeum eltávolította a kiállításról a guanche múmiát, melyet az elmúlt 10 évben a látogatók megtekinthettek. A körülbelül 900 éves maradvány a Tenerife szigetén található Herques-szakadék egyik barlangjából került elő a 18. század második felében. A kasztíliai korona hódításáig a guanche nép lakta a szigetet. José Viera y Clavijo történész és biológus leírása szerint 1763-1764-ben fedeztek fel egy barlangot, amelyben „nem kevesebb, mint ezer múmiát” találtak „kitűnően varrott bőrökbe csomagolva”.
Tenerife vezetése szerint a múmiát vissza kell szállítani a szigetre. Rosa Dávila helyi elöljáró szerint 1976 óta többször kérték a spanyol kormányt a múmia „hazaszállítására”, a sziget prehispán lakosságának megismeréséhez, elemzéséhez és kutatásához hozzájárulva.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA jövőben emberi maradványok csak akkor kerülhetnek kiállításra, ha az elengedhetetlen a múzeum által közvetíteni kívánt diskurzus megértéséhez, és más módon nem érhető el ugyanolyan hatás.
Elemzés
Az eredeti cikkben a „híres” jelző használata a guanche múmia esetében, valamint a Tenerife vezetésének véleményének hangsúlyozása érzelmi hatást kívánt elérni az olvasónál. Feltételezésként jelent meg, hogy a múmia raktárba kerülése „megengedhetetlen”. Az újrafogalmazott cikk kerüli az ilyen típusú értékítéleteket és inkább a tényekre koncentrál.
A cikkben leírt állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a spanyol múzeumok valóban eltávolítják az emberi maradványokat a kiállításokról, és Tenerife vezetése kéri a guanche múmia visszaszállítását. Konklúzióként levonható, hogy a múzeumi etikai irányelvek változása hatással van a kiállítási gyakorlatra, és helyi közösségek igényei is szerepet játszanak a kulturális örökség kezelésében.
Ennek az eseménynek a hatása a magyar közéletre közvetett lehet. Felhívhatja a figyelmet a múzeumi gyűjtemények etikus kezelésének kérdéseire, valamint a helyi identitás és a kulturális örökség kapcsolatára. Magyarországon is felmerülhet a kérdés, hogy a múzeumokban őrzött emberi maradványok kezelése mennyire felel meg az etikai elveknek és a közösségi igényeknek.
