Szabó Rebeka (Párbeszéd) parlamenti képviselő a Civaqua-projekt esetleges késedelme miatt interpellálta Czepek Gábort, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát. Szabó Rebeka szerint Debrecen környékén, ahol jelentős vízhiány tapasztalható, a Civaqua-projekt késése problémát jelent. A projekt célja a lakosság és a környezet vízigényének kielégítése lenne a Keleti-főcsatornán keresztül, a Tisza vizével.
Szabó Rebeka azt is állította, hogy az akkumulátorgyárak nagy mennyiségű vizet használnak fel a Keleti-főcsatornából, ami közvetetten a Tiszából származik, és ezt a vizet ivóvíz minőségben kapják. A képviselő szerint ez azt jelenti, hogy az akkumulátorgyárak számára állami pénzből biztosítják ugyanazt a vizet, amelyet a Civaqua-program keretében uniós támogatásból finanszíroztak volna.
Czepek Gábor válaszában azt mondta, hogy a Civaqua-projekt, amely egy 40 milliárd forintos beruházás, a tervek szerint megvalósul az európai uniós költségvetési ciklusban. Hozzátette, hogy a debreceniek vízproblémáját és az akkumulátorgyár vízigényét egy külön, 2025-ben megvalósuló 3 milliárd forintos fejlesztés fogja megoldani, amely a Keleti-főcsatornánál egy felszíni vízkivételi mű fejlesztését foglalja magában.
Czepek Gábor azt is kijelentette, hogy az akkumulátorgyárak szürke vizet fognak használni. Továbbá elmondta, hogy a Magyarországon létesítendő akkumulátorgyárak a teljes ivóvízfogyasztás 1 százalékát és az ipari vízfogyasztás 5 százalékát fogják kitenni, szerinte a vízháztartást nem veszélyeztetik az akkumulátorgyárak.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaSzabó Rebeka nem fogadta el a választ, és a vita során személyes megjegyzéseket tett Czepek Gáborral szemben, amire Latorcai János levezető elnök figyelmeztette.
Elemzés:
Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek befolyásolhatták az olvasót. Például Szabó Rebeka véleményét („előre megfontolt szándékkal elkövetett környezeti katasztrófaokozás”) tényként mutatta be, anélkül, hogy ezt a kijelentést alátámasztotta volna. A cikk emellett érzelmileg túlfűtött kifejezéseket is használt, mint például a „súlyosan vízhiányos” és a „gondolkodás nélkül alárendelik”, ami negatív konnotációt teremtett a kormány intézkedéseivel kapcsolatban.
A cikkben szereplő állítások egy része vitatható. Például Szabó Rebeka azon állítása, miszerint az akkumulátorgyárak vízigényét ivóvíz minőségben elégítik ki, nem feltétlenül felel meg a valóságnak, hiszen Czepek Gábor szerint szürke vizet fognak használni. A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Civaqua-projekt késése és az akkumulátorgyárak vízigénye közötti összefüggés politikai viták tárgyát képezi.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, különösen a környezetvédelmi kérdésekkel és az ipari fejlesztésekkel kapcsolatos vitákra. A Civaqua-projekt késése és az akkumulátorgyárak vízfogyasztása érzékeny téma, amely további politikai feszültségeket generálhat.
