Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szenátusa 2025. február 24-én Darázs Lénárdot választotta az egyetem rektorává. Darázs Lénárd 2025. augusztus 1-jén kezdi meg rektori tevékenységét, váltva Borhy Lászlót.
Darázs Lénárd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára. Az ELTE rektorát a szenátus választja, amelybe a karok delegálnak tagokat. A szenátusban képviselteti magát a Hallgatói Önkormányzat, a doktori iskolák, a doktorandusz önkormányzat, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az oktatást-kutatást támogató közalkalmazottak, valamint meghívott tagok is részt vesznek.
Borhy László, a leköszönő rektor, a BTK Régészettudományi Intézet Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára, akinek megbízatása 2025. július 31-én ér véget. A rektori pozícióra három jelölt volt.
Az ELTE azon állami egyetemek közé tartozik, amelyek nem váltottak fenntartói modellt, vagyis nem alapítványi formában működnek. A kormány 2019-ben kezdte meg az egyetemek modellváltását, melynek eredményeként több intézmény alapítványi fenntartásba került. Az ELTE, a Zeneakadémia, a Képzőművészeti Egyetem és korábban a BME kivételt képezett ez alól, de a BME esetében ez változás alatt áll.
Darázs Lénárd a rektori pályázatában megjegyezte, hogy a szakpolitika a modellváltott és az egyházi egyetemekre összpontosít, ami befolyásolhatja az ELTE helyzetét a fejlesztési keretrendszerben. Ugyanakkor kiemelte, hogy az ELTE továbbra is részt vehet az Erasmus-programokban, és pályázhat európai kutatási és innovációs forrásokra.
Egyes források szerint az ELTE-n problémát jelent az oktatók és PhD-hallgatók alulfinanszírozottsága. Egy, a Természettudományi Karhoz tartozó oktató korábban azt nyilatkozta, hogy a helyzet kedvezőtlen. Ezt a helyzetet az is alátámasztja, hogy az oktatók bérminimuma 2023 óta nem emelkedett. Jelenleg előfordulhat, hogy egy középiskolai pedagógusgyakornok magasabb fizetéssel rendelkezik, mint egy ELTE-n oktató adjunktus.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzékelhetően próbált hatást gyakorolni az olvasóra. A „megalázó” jelző használata az alulfinanszírozottság kapcsán érzelmi töltetet adott a szövegnek. A cikk feltételezésként tálalta, hogy a modellváltás elkerülése negatívan érinti az ELTE fejlesztési lehetőségeit, ami nem feltétlenül bizonyított tény. A középiskolai pedagógusgyakornokok és az ELTE adjunktusok fizetésének összehasonlítása is a helyzet negatív bemutatására törekedett.
A cikkben tett állítások egy része valósnak tűnik, például Darázs Lénárd megválasztása és a modellváltással kapcsolatos információk. Az oktatók alulfinanszírozottságára vonatkozó állítások alátámasztására azonban további forrásokra lenne szükség.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az ELTE helyzete a magyar felsőoktatási rendszerben összetett. Egyrészt sikeresen szerepel a nemzetközi rangsorokban, másrészt kihívásokkal küzd az oktatók finanszírozása és a modellváltás elkerülése miatt.
Ez az esemény potenciálisan hatással lehet a magyar közéletre, különösen a felsőoktatás területén. A modellváltás kérdése továbbra is fontos téma lehet, és az ELTE helyzete rávilágíthat a különböző fenntartói formák előnyeire és hátrányaira.
