Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) állást foglalt az élelmiszerárakkal kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban. A szövetség szerint a kiskereskedelmi adó hatására a napicikk-piacon működő boltláncok átlagos jövedelmezősége az elmúlt években csökkent, és egyes láncok veszteségesen működnek. Ezt az állítást a nyilvánosan elérhető adatokra alapozták.

A nyugdíjasok számára tervezett áfa-visszatérítéssel kapcsolatban az OKSZ közölte, hogy több cég kínál már kedvezményeket nyugdíjasoknak. A szervezet jelenleg nem tud nyilatkozni a szükséges fejlesztési igényekről, mivel az intézkedés részletszabályai még nem ismertek. Az OKSZ szerint tagjaik a jövőben is együttműködnek a nyugdíjasok érdekeinek védelme érdekében.

A tervek szerint a nyugdíjasok a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját kaphatják vissza. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a kedvezmény igénybevételéhez egy erre a célra kialakított kedvezménykártyára lesz szükség. A visszatérítés összege automatikusan, utalással vagy készpénzben érkezik a rendszeres nyugdíjjal együtt.

Az árak emelkedésével kapcsolatban az OKSZ azt írta, hogy az élelmiszer-kereskedők érdekeltek a versenyképes árakban, de a fogyasztói árakat elsősorban a szállítók által meghatározott beszerzési árak befolyásolják.

A kormány az elmúlt hetekben többször is felvetette az árstopok visszaállításának lehetőségét az élelmiszer-infláció megfékezése érdekében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint januárban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ami meghaladta a 4,9 százalékos várakozást. Az élelmiszerek ára 6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és 1,9 százalékkal decemberhez képest.

A KSH különösen nagy áremelkedést mért a tej (5,8 százalék), a kávé (4,9 százalék), a csokoládé (4,7 százalék), a zöldség, gyümölcs (4,4 százalék) és a liszt (3,8 százalék) esetében. Az élelmiszer-infláció erősödése a világpiaci nyersanyagárak növekedésére és a forint árfolyamának gyengülésére vezethető vissza.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban jelezte, hogy figyelemmel kísérik az árak alakulását, és egyeztetett az OKSZ-szel, illetve a Tej Terméktanáccsal. A kormány tervezi, hogy 100-ra bővíti az online árfigyelő rendszerben követett termékek körét, beleértve az alapvető élelmiszereket is.

A kormány 2021 őszén vezetett be árstopot egyes alapvető élelmiszerekre, amelyeket később kibővítettek. Az árstopos termékek ára nem lehetett magasabb, mint a 2021. október 15-i, illetve a 2022. szeptember 30-i ár. Az intézkedés a kristálycukrot, a búzafinomlisztet, a napraforgó-étolajat, a sertéscombot, a csirkemellet, a csirkehátat, a csirkefarhátat, a csirkefarot, a csirkeszárnyvéget, az UHT tejet, a tyúktojást és az étkezési burgonyát érintette. Az árstop mellett a kormány kötelező akciózást is bevezetett. Az árstopot 2023-ban, a kötelező akciózást 2024-ben vezették ki.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni, például az „elszálltak az árak” kifejezéssel, ami negatív konnotációt hordoz. Emellett, a „kormány belengette” szókapcsolat azt sugallja, hogy a kormány szándékai nem teljesen tiszták vagy komolyan vehetők. A cikkben következtetésként tálalt feltételezés például az, hogy az élelmiszer-infláció erősödése a világpiaci nyersanyagárak növekedésére és a forint gyengülésére vezethető vissza, ami bár valószínű, de nem feltétlenül az egyetlen ok.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a KSH és az OKSZ közleményeire támaszkodnak. A konklúzió az, hogy a kormányzat és a kereskedelmi szövetségek közötti párbeszéd folyamatos, és az árak alakulása továbbra is napirenden van. Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy a fogyasztók érzékenyebben reagálnak az áremelkedésekre, és a kormányzatnak intézkedéseket kell hoznia az infláció mérséklése érdekében.

(Forrás: portfolio.hu)