Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy Ukrajnát nem hívták meg azokra a tárgyalásokra, ahol az ország jövőjéről döntenek.

A szerző megértését fejezi ki Zelenszkij helyzetével kapcsolatban, párhuzamot vonva a történelmi Magyarország hasonló eseteivel.

A cikk felidézi az 1699-es karlócai békét, amely a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom közötti háborút zárta le. A béke célja a Magyar Királyság területének felszabadítása volt a török uralom alól. A szerző szerint, bár a békeszerződés a Magyar Királyságot érintette, magyar képviselőket nem hívtak meg a tárgyalásokra. Ezt a helyzetet a „Sine nobis de nobis” („Rólunk, de nélkülünk”) aforizmával jellemezték.

Hirdetés

A cikk említést tesz az 1919-es párizsi békekonferenciáról is, ahol a győztes antant hatalmak döntöttek a háború utáni rendezésről. Magyarországot csak a konferencia végén hívták meg, és a magyar küldöttségnek kevés beleszólása volt a békeszerződés feltételeibe. Apponyi Albertnek, a magyar küldöttség vezetőjének csak a tervezet véglegesítése után engedtek szót.

A cikk szerint Franciaország újabb tanácskozást hívott össze európai vezetőkkel az ukrán helyzetről, amelyre kilenc EU-tagállam mellett Kanada és Norvégia vezetőit is meghívták. Magyarország, Ukrajna szomszédos országaként, nem kapott meghívást.

A szerző megjegyzi, hogy Magyarországot nem hívták meg azokhoz a tárgyalásokhoz sem, ahol arról döntöttek, hogy kik gyakorolhatnak befolyást Ungváron és Munkácson.

Elemzés

Az eredeti cikk érzelmi töltéssel és manipulatív nyelvi eszközökkel operál. Például a „sopánkodik” szó használata Zelenszkij helyzetének lekicsinylésére szolgál. A „mesterséges országoknak” minősítés Ukrajnára nézve lekezelő és elfogult.

A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepelnek, például amikor a szerző azt sugallja, hogy Zelenszkij nem ismeri azt az érzést, amikor egy országot kihagynak a fontos tárgyalásokból. Ez a feltételezés nem feltétlenül felel meg a valóságnak, és a szerző saját véleményét tükrözi.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de a megfogalmazásuk gyakran elfogult és érzelmileg túlfűtött. Például a karlócai béke és a párizsi békekonferencia tényszerűen megtörtént események, de a cikk azokat úgy mutatja be, hogy azok a magyar nemzeti sérelmeket hangsúlyozzák.

A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy Magyarország történelmileg gyakran került olyan helyzetbe, hogy a sorsáról mások döntöttek. A szerző ezt a történelmi tapasztalatot használja fel arra, hogy relativizálja Zelenszkij elégedetlenségét, és azt sugallja, hogy Ukrajnának is hasonló sors juthat.

Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy tovább erősíti a nemzeti önérzetet és a szolidaritást azokkal az országokkal, amelyek hasonló helyzetben érzik magukat. Ugyanakkor a cikk elfogult hangneme hozzájárulhat a magyar-ukrán kapcsolatok további romlásához.

(Forrás: demokrata.hu)