Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elutasította a magyarországi zsidó holokauszt-túlélők kártérítési követeléseit, az ügy azonban visszakerült a fellebbviteli bírósághoz.
Az Independent értesülései szerint a túlélők, akiknek életkora meghaladja a 90 évet, 2010-ben indítottak pert a magyar állam és a MÁV ellen. A felperesek kártérítést követelnek a második világháború idején történt vagyonelkobzások, valamint a családtagjaik deportálása miatt.
A periratok szerint a felperesek azt állítják, hogy a kisajátításokból származó vagyont a magyar állam az Egyesült Államokban használhatta fel más pénzeszközökkel együtt. Állításuk szerint az elkobzott vagyontárgyak hozzájárulhattak ahhoz, hogy Magyarország a 2000-es években üzleteket kössön Amerikával.
A Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyítottnak az összefüggést az 1940-es években elkobzott vagyon és a 2000-es években kötött üzletek között. A bíróság rámutatott, hogy jelentős idő telt el a két időszak között, és a két ország között számos tranzakció és üzlet zajlott le. Ezen kívül, két rendszerváltás is történt Magyarországon. A bíróság szerint „nem állítható biztosan, hogy az elkobzott vagyonokból származó bevételt költötték el évtizedekkel később Amerikában”.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Legfelsőbb Bíróság az ügyet visszaküldte a fellebbviteli bíróság elé.
Elemzés
- Az eredeti cikk több helyen is érzelmi töltettel próbálta befolyásolni az olvasót, például a túlélők korának és állítólagos jó egészségének hangsúlyozásával, illetve a „kitalálták, további kártérítésért perelnek” megfogalmazással, ami a per indokait kérdőjelezi meg.
- A cikk feltételezésként tálalja azt az állítást, hogy a túlélők „mindent megpróbáltak”, ami egy szubjektív vélemény. Azt is feltételezi, hogy a felperesek célja „a számukra kívánatos vég” elérése volt, ami szintén egy spekuláció.
- A cikkben tett állítások ténybeli pontossága nem minden esetben ellenőrizhető, különösen a felperesek által a periratban szereplő állítások tekintetében. A Legfelsőbb Bíróság döntésének ténye és indoklása viszont valósnak tekinthető.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem talált elegendő bizonyítékot a felperesek által állított összefüggésre az elkobzott vagyon és a későbbi amerikai-magyar üzletek között.
- Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem jelentős, de a holokauszt-kártérítések kérdése továbbra is érzékeny téma, amely időről időre előtérbe kerül a közbeszédben.
