Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója pénteken részt vett a kommunizmus áldozatainak emlékére rendezett budapesti ünnepségen Bauer Sándor szobránál.
Szájer József a rendezvényen kijelentette, hogy az 1950-es évek Magyarországán nem érvényesültek a szabadság és az emberi méltóság elvei. Hangsúlyozta, hogy erre a hiányra emlékezni kell. Szájer szerint Bauer Sándor tettével arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon idegen megszállás volt, ezért emlékét őrizni kell. Úgy fogalmazott, Bauer Sándor áldozatvállalása a hazáért és a szabadságért történt.
Szájer József azt is mondta, hogy a mai Magyarország alaptörvénye garantálja az emberek méltóságát, és szerinte olyan világban élünk, ahol ilyen tettekre már nincs szükség. Szájer kitért arra is, hogy egyesek napjainkban is diktatúrát emlegetnek Magyarországgal kapcsolatban. Szerinte ezek a vádak hamisak. Hozzátette, emlékeznünk kell a kommunizmus áldozataira, hogy ne lehessen kicsinyíteni a kommunizmus bűneit.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni. A „leggyilkosabb eszme” kifejezés például erősen negatív konnotációt hordoz. A „hazafias és a szabadság érdekében tett cselekedettel, amelyet a mai életünk normalitásának mércéjével őrültségnek mondanánk” megfogalmazás pedig egyszerre próbálja hősiesnek és elítélendőnek beállítani Bauer tettét, ami ellentmondásos érzéseket kelthet az olvasóban. A „diktatúrát kiáltók hamis vádakat fogalmaznak meg” mondat pedig eleve elutasítóan áll a témához.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA cikkben az az állítás, miszerint „a kommunizmus volt az az ideológia, aminek a nevében a világon a legtöbb ember adta életét”, vitatható és nehezen bizonyítható. Bár a kommunista rezsimek alatt sok ember halt meg, más ideológiákhoz köthető konfliktusok is követeltek jelentős számú áldozatot.
A cikk konklúziója az, hogy emlékeznünk kell a kommunizmus áldozataira, és el kell utasítanunk a kommunizmus bűneinek relativizálását. Emellett implicit módon azt sugallja, hogy a mai Magyarországon nincs diktatúra, és az ezzel kapcsolatos vádak alaptalanok.
Az esemény és a hozzá kapcsolódó nyilatkozatok hozzájárulhatnak a kommunizmus áldozatainak emlékezetének fenntartásához. Ugyanakkor a téma politikai viták tárgya is lehet, és a különböző politikai oldalak eltérően értelmezhetik a történelmi eseményeket és azok tanulságait.
