A műtárgypiacon gyakoriak a jogviták, melyekben nagy értékű alkotások és a műkereskedelemben érintett személyek vagy intézmények szerepelnek. Ezek a perek különböző okokból indulhatnak, például jogtalan eltulajdonítás, öröklési viták, hamis műtárgyak, vagy a műkereskedők állítólagos kötelességszegései miatt.

Az egyik legjelentősebb ilyen ügy a Dmitry Rybolovlev orosz üzletember és Yves Bouvier svájci műkereskedő közötti jogvita volt. A per lényege az volt, hogy Rybolovlev szerint Bouvier túlárazta azokat a műveket, amelyeket Bouvier közvetített Rybolovlev számára. Az ügyben a Sotheby’s aukciósház is érintett volt. A vitatott alkotások között több tíz-, sőt százmillió dollár értékű művek is szerepeltek, köztük Leonardo da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi.

Rybolovlev érvelése a Salvator Mundi túlárazottságával kapcsolatban gyengült, miután a festményt 450,3 millió dollárért sikerült eladnia, ami aukciós rekordnak számít. A felek végül megegyeztek, a megállapodás részletei nem nyilvánosak. A bíróság a Sotheby’s-szel szemben nem állapított meg jogkövetkezményeket.

Jelenleg is több művészeti tárgyakkal kapcsolatos per van folyamatban. Az egyik ilyen ügyben Jacob Safra, egy Svájcban működő műgyűjtő bankár perli a Christie’s aukciósházat. Safra rosszhiszeműséggel és bizalmi kötelezettségszegéssel vádolja az aukciósházat, szerinte nem megfelelően jártak el gyűjteménye egy részének értékesítése során. A gyűjtő 2022-ben 670 tételt adott át a Christie’s-nek, köztük régi mesterek festményeit és Albert Einstein leveleit, és 63 millió dollár előleget vett fel. Az aukciósház megkezdte a tételek értékesítését, de a bevétel elmaradt a várttól. Safra szerint a ház nem tett eleget a tételek promóciója érdekében. Safra a „fair piaci érték” és az eladási ár közötti különbözetért pereskedik. A Christie’s nem nyilatkozott az ügyben, de közölte, hogy az eladásra a gyűjtővel egyetértésben került sor.

Egy másik jogvita David Geffen amerikai médiamogul és Justin Sun kínai vállalkozó között zajlik. A per tárgya Alberto Giacometti Az orr című bronzszobra, amelyet Sun 2021-ben 78,4 millió dollárért vásárolt. Sun állítása szerint korábbi tanácsadója, Xiong Zihan engedélye nélkül adta el a szobrot Geffennek. Geffen szerint Sun tudatában volt az ügyletnek, és a szoborért cserébe két festményt és 10,5 millió dollár készpénzt kapott. Sun szerint Xiong Zihannak nem volt felhatalmazása az ügyletre, és hamisította az aláírását. A jogvita jelenleg is tart.

Egy harmadik ügyben a floridai Orlando Museum of Artban rendezett Basquiat-kiállítás kapcsán indult per. A kiállításon bemutatott 25 alkotásról kiderült, hogy hamisítványok. Az FBI lefoglalta a képeket, a tárlatot bezárták. A múzeum kirúgta Aaron de Groft igazgatót, aki ellen a múzeum pert indított. De Groft ellenkeresetet nyújtott be, majd elhunyt. A művek tulajdonosai pert indítottak a múzeum két biztosítójával szemben, mivel a festmények 20 millió dollárra voltak biztosítva. A biztosítótársaság szerint kártérítést csak kár esetén lehet fizetni, márpedig a festmények hamis volta miatt a tulajdonosokat nem érte kár.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Használt olyan kifejezéseket, mint „sajtó szívesen csemegézik”, ami azt sugallja, hogy a sajtó szenzációhajhász módon foglalkozik az üggyel. A „legek legje” kifejezés a Rybolovlev-ügy kiemelésére szolgált, ami a cikk szempontjából elfogult megközelítés. A Rybolovlev és Bouvier közötti kapcsolat leírásában a „legalitás határán egyensúlyoztak, időnként vélhetően átlépve azt” megfogalmazás feltételezéseken alapul, anélkül, hogy konkrét bizonyítékot mutatna be. A cikk az „igazságérzetre” apellál, ami szubjektív véleményekre ösztönzi az olvasót ahelyett, hogy objektív információkat nyújtana.

A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a leírt jogviták ténylegesen megtörténtek. Azonban a cikk hangvétele és a megfogalmazások módja befolyásolhatja az olvasó véleményét az ügyek résztvevőiről és a jogviták kimeneteléről.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a műtárgypiacon gyakoriak a jogviták, amelyek jelentős anyagi és erkölcsi károkat okozhatnak az érintetteknek. A perek hátterében állhatnak üzleti érdekek, csalások, vagy egyszerűen a felek közötti nézeteltérések.

Az ilyen események hatással lehetnek a magyar közéletre is, különösen, ha magyar műgyűjtők, műkereskedők vagy intézmények is érintettek a hasonló jogvitákban. A műtárgypiac átláthatóságának és a jogi szabályozásnak a kérdése is előtérbe kerülhet, ami a művészeti alkotásokkal kapcsolatos üzleti tevékenységek tisztaságát és a befektetők védelmét szolgálhatja.

(Forrás: portfolio.hu)