Az Egyesült Államok hat mexikói kartellt vett fel a külföldi terroristaszervezetek listájára. A listán szerepel Mexikó két legnagyobb szervezett bűnözői csoportja, a Jalisco New Generation és a Sinaloa-kartell. Az intézkedés célja a kábítószer-csempészettel foglalkozó csoportok tevékenységének visszaszorítása.

A mexikói hadsereg elfogta a Sinaloa-kartell egyik frakciójának biztonsági főnökét. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok a kartellt terroristaszervezetnek minősítette.

A „200-as” becenévre hallgató személy a vádak szerint felelős volt a bűnszervezet vezetőjének biztonságáért, valamint a Los Chapitos frakció fegyver- és lőszerbeszerzésének koordinálásáért. A férfit gyilkossággal, zsarolással és a rendfenntartó erők elleni támadásokkal vádolják. A közbiztonsági minisztérium képviselője az X közösségi hálózaton közölte az információt.

A biztonsági és a védelmi minisztérium korábban bejelentette, hogy elfogták a kartell egyik logisztikai és pénzügyi vezetőjét, akit egy amerikai bíróság körözött. A két letartóztatás az északnyugat-mexikói Sinaloa állam fővárosában, Culiacanban történt. A biztonsági erők kedden és szerdán összesen 20 kábítószer-laboratóriumot számoltak fel Culiacanban és Cosala településen.

Kanada is felvett hét kartellt a terrorista szervezetek listájára. A lépés a fentanil-kereskedelem elleni küzdelem részeként történt. A listára felkerült csoportok között szerepel a Clan del Golfo (Kolumbia), a Tren de Aragua (Venezuela), a Mara Salvatrucha vagy MS-13 (Salvador) és négy mexikói kartell: Sinaloa, Jalisco Nueva Generacion, La Familia Michoacan, Cárteles Unidos vagy United Cartels.

David McGuinty kanadai közbiztonsági miniszter szerint a célba vett csoportok „vezető szerepet játszanak a fentanil előállításában és országszerte történő terjesztésében”.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például a „gyorsan lépett” kifejezés Mexikó cselekvésére vonatkozóan azt sugallja, hogy az ország valamilyen külső nyomásra reagált. A „Trump mexikói szervezett bűnözői csoportokkal szemben vívott háborújának része” megfogalmazás pedig egy konfliktus képét festi le, ami fokozhatja az olvasó feszültségét. Az „engedett Trumpnak” kifejezés Kanada szerepére vonatkozóan azt sugallja, hogy az ország nem saját akaratából cselekedett.

A cikkben szereplő feltételezések közé tartozik, hogy az Egyesült Államok katonai csapásokat hajthat végre mexikói területen. Ezt az állítást az „egyesek már attól tartanak” megfogalmazás támasztja alá, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot, hanem egy szubjektív véleményt közvetít. Valóságnak megfelel, hogy az USA terrorszervezetnek nyilvánította a Sinaloa kartellt, illetve az is, hogy Mexikóban letartóztatták a kartell biztonsági főnökét.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok és Kanada fokozza a nyomást Mexikóra a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben. Ez az esemény potenciálisan befolyásolhatja a magyar közéletet is, különösen a kábítószer-kereskedelem elleni nemzetközi együttműködés terén.

(Forrás: 444.hu)