Varga-Bajusz Veronika a Földes Ferenc Gimnáziumban, a 21 Köbüki tehetséggondozó ösztöndíj átadásán bejelentette, hogy a kormány 2025-ben kiegészíti a Pannónia Ösztöndíjprogramot. A program kiterjesztése az érintett egyetemek fenntartásában lévő 31 köznevelési és szakképző intézményre is vonatkozik.
A bejelentés indokaként elhangzott, hogy egyes magyarországi modellváltott egyetemek és a hozzájuk tartozó köznevelési, valamint szakképző intézmények ki vannak zárva az uniós Erasmus+- és Horizon-programokból. A kizárás okaként egy meg nem nevezett „brüsszeli döntés” került említésre.
A kormány a Pannónia Ösztöndíjprogram kiterjesztésével kívánja biztosítani a nemzetközi mobilitást az érintett iskolák több mint 20 ezer diákja és 2500 munkatársa számára. A programra 2025-ben mintegy 400 millió forintot fordítanak.
Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora a tájékoztatón elmondta, hogy az egyetem nem ért egyet az uniós döntéssel. Az egyetem, valamint hat modellváltó egyetem pert indított az Európai Bíróságon a döntés ellen. Reményét fejezte ki, hogy a bíróság tavasszal a magyar egyetemek számára kedvező döntést hoz, visszahelyezve azokat az uniós felsőoktatási programok támogatotti körébe.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaHorváth Zita kiemelte a Pannónia Ösztöndíjprogram jelentőségét, melynek keretében a Miskolci Egyetem eddig közel 370 millió forint mobilitási támogatást nyert el. Az egyetem egy félév alatt több mint 50 külföldi partnerintézménnyel kötött együttműködési megállapodást, és az idei tanév első felében mintegy 150 oktató vett részt külföldi tanulmányutakon a támogatásnak köszönhetően. Hozzátette, hogy a jövőben a Pannónia Ösztöndíjprogram forrásait az Erasmus+- és Horizon-programok mellett kívánják felhasználni.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. A „igazságtalan brüsszeli döntés” kifejezés például negatív konnotációt hordoz, és egyoldalúan Brüsszelre hárítja a felelősséget. A „bombázzák” szó használata a levelezésre eltúlzott, drámai képet fest.
A cikkben feltételezésként tálalt következtetés, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram teljes mértékben pótolni tudja az Erasmus+ program által biztosított lehetőségeket. Ez a kijelentés nem feltétlenül felel meg a valóságnak, mivel az Erasmus+ program szélesebb körű és összetettebb támogatást nyújt.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány alternatív megoldást keres a nemzetközi mobilitás finanszírozására az érintett intézmények számára, miután azok uniós programokból való kizárása megtörtént. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább mélyíti a kormány és az Európai Unió közötti ellentéteket az oktatási kérdésekben, és új forrásokat csoportosít át a felsőoktatásban.
