A januári inflációs adat eltért az elemzői várakozásoktól, beleértve azokat is, akik magasabb éves inflációval számoltak 2025-re. A különbség okainak feltárása, valamint az árindex és a monetáris politika várható alakulásának vizsgálata szükséges.

Magyarországon a munkaerőpiacon strukturális hiány tapasztalható. A vállalatok a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos pesszimizmus ellenére is megtartották alkalmazottaikat. A munkaerő-felhalmozás következtében 2024-ben a vállalatok működési eredménye nem járult hozzá a GDP növekedéséhez, a növekedést a bérek generálták. Amennyiben a működési eredmény nem növekszik, a vállalatok intézkedéseket hozhatnak a veszteség elkerülése érdekében.

Az exportszektorban az elbocsátások száma emelkedhet a következő hónapokban, míg a belföldre termelő ágazatokban áremelések várhatók.

A bérhányad (bérköltségek aránya a GDP-n belül) alakulása regionális összehasonlításban azt mutatja, hogy Magyarországon 2022-ig csökkent a mutató, vagyis az eredmény gyorsabban nőtt, mint a bérköltség. A kedvező globális konjunktúra, a támogató pénzügyi feltételek és az EU-források felhasználása miatt a bérek emelkedése nem befolyásolta negatívan a vállalati profitabilitást. 2022-ben, a garantált bérminimum emelése után a trend megfordult, és a bérhányad jelentősen nőtt.

Elemzők normalizációt várnak a bérhányad tekintetében Horvátországban, Lengyelországban és Romániában, ahol hasonlóan erős növekedés volt tapasztalható. Csehországban és Bulgáriában a bérhányad növekedhet, de az alacsony infláció miatt ez várhatóan nem lesz inflatorikus. Magyarország esetében a 2025-re vonatkozó inflációs cél és a növekedési kilátások feletti minimálbér-emelés kérdéseket vet fel.

A bérnyomás elkerülése érdekében vagy a gazdasági növekedésnek kell kedvezőnek lennie (a termelékenység ellensúlyozza a bérnövelést), vagy az inflációnak kell emelkednie. A GDP növekedése várhatóan elmarad a bérmegállapodásoknál figyelembe vett 3,4 százaléktól. Kedvezőtlen növekedési kilátások mellett a versenyszféra béremeléseit a gazdaság csak inflációval tudja ellensúlyozni. Az elmúlt 10 évben hasonló folyamatok zajlottak, de az árnyomás beruházási infláció formájában jelentkezett.

Bizonytalan gazdasági környezetben a beruházási infláció mellé nem társul beruházási volumen, így a bérnyomást nem lehet „elinflálni”. Új építési projektek hiányában nincs tér a gazdaságban a jövedelmek visszaforgatására, ami fékezhetné az inflációt. A vállalatok bérek mellett árakat is emelnek. A januári inflációs adat szerkezete bérintenzív emelésre utal.

A februári bérfeszültség is jelentős maradhatott. A munkavállalók a korábbi évek béremeléseihez szoktak, és az infláció erodálta a vásárlóerejüket. A munkáltatók a bizonytalan világgazdasági helyzetben nem feltétlenül támogatják a nagy béremeléseket. Ez a helyzet árnyomást helyezhet a rendszerbe, a munkavállalók pedig visszafoghatják kiadásaikat.

A piaci szolgáltatások inflációja 2019 óta meghaladja a jegybanki célsávot. Ez a szegmens bérintenzíven áraz, és januárban ez járult hozzá leginkább az árnövekedéshez. A „magánzók” (fodrászok, egyéni vállalkozók, fuvarosok, szerelők, takarítók stb.) árai már 2018 óta az inflációs cél felett vannak. A 2024 eleji dezinflációs időszakban is 8-9 százalékos árnövekedés volt jellemző rájuk.

A nagy telekom-, egészségügyi vagy pénzügyi szolgáltatók 2015 és 2023 között alig emeltek árat. 2022-ben a költségnövekedések és különadók miatt ezek a vállalatok is árat emeltek, és visszatekintő inflációs árazást alkalmaztak. A Magyar Posta is emelte szolgáltatásai árát.

A nagy szolgáltatói átárazások idén is folytatódnak. A tavalyi évhez képest az áthárítás mértéke szerényebb, de a trend egyértelmű: a „nagyfiúk” szolgáltatásinflációjával számolni kell.

Az árvárakozások alakulása is befolyásolja az inflációt. A közvéleménykutatások szerint a gazdaság szereplői pesszimistán vélekednek a jövőbeli áralakulásról. Ha a várakozások beigazolódnak, 6 százalék feletti inflációra lehet számítani. Bizonytalan környezetben gyengülhet az inflációs érzet racionális megalapozottsága, ami felfelé torzíthatja a várakozásokat. A trend hasonlóságot mutat a 2021-es évvel, amikor beindult a 2022-es infláció. A jegybank is felhívja a figyelmet az inflációs várakozások emelkedésére. Ha ez a trend nem változik, a jegybanknak kamatot kell emelnie.

A magyar fogyasztás importhányada magas. A belföldi fogyasztói árak függenek a nemzetközi energia- és termékpiacoktól. Az árfolyam gyengülése is inflációs hatással járhat. A vállalatok a gyengülő árfolyamtrendet betervezik az áremelésekbe.

Fő importpartnereink exportárai 2024 közepe-vége óta növekednek. Az import árindexe 7,4 százalékkal emelkedett novemberben. A fogyasztói cikkeket gyártó ágazatok belföldi értékesítési árindexe is gyorsult.

A holland gáztőzsdén a gázárak 70 százalékkal magasabbak, mint tavaly februárban, ami a magyar iparienergia-árakban is emelkedést okozhat.

A fentiek alapján 5 százalék feletti inflációra lehet számítani Magyarországon, ami a 6 százalékhoz lehet közelebb. Az infláció fékeződését belső (csökkenő lakossági bizalom) és külső (Kína deflációja) tényezők is befolyásolják. A pontosabb kép májusban várható.

A jegybankot jelenleg támogatja a régió iránti pozitív befektetői hangulat, ami erősíti a forintot. Az ukrán békefolyamattal kapcsolatos negatív fejlemények gyengíthetik a forintot. A piacok kamatvágást áraznak, de ha az infláció 6 százalék felett alakul, az lépéskényszerbe hozhatja a jegybankot. Ha az MNB tartani szeretné a kamatpályáját, az a forint árfolyamában jelentkezhet. A várakozások szerint szinten maradó kamatra és gyengülő árfolyamra lehet számítani.

Elemzés

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközzel próbált hatni az olvasóra. Például:

• Dramatizálás: „Meglepetésként érte az elemzői közösséget”, „horrorisztikussá váló infláció” – ezek a kifejezések érzelmi reakciót váltanak ki.
• Feltételezések tényként való bemutatása: „valószínűleg nagy maradhatott a bérfeszültség” – a „valószínűleg” szó ellenére a mondat tényként kezeli a bérfeszültség fennállását.
• Értékelő jelzők: „bőkezű minimálbéremelések” – ez a jelző értékítéletet tartalmaz.

A cikkben több következtetésként tálalt feltételezés is szerepelt, például a jövőbeli inflációs várakozásokkal kapcsolatban. Az is feltételezés volt, hogy a vállalatok a gyengülő árfolyamtrendet betervezik az áremelésekbe.

A cikkben tett állítások egy része megfelel a valóságnak, például a munkaerőhiány és az inflációs adatok. Azonban a jövőre vonatkozó előrejelzések feltételezéseken alapulnak, és a valóság eltérhet azoktól.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az infláció Magyarországon tartósan magas maradhat, és a jegybanknak lépéseket kell tennie az árstabilitás érdekében. A helyzetet bonyolítja a bizonytalan világgazdasági környezet és az ukrán válság.

Ez az esemény (a magas infláció) negatív hatással lehet a magyar közéletre. Csökkenhet a lakosság életszínvonala, nőhet a társadalmi feszültség, és a kormányzat népszerűsége is csökkenhet.

(Forrás: portfolio.hu)