A stockholmi Techarena technológiai konferencián a Google és a Meta közpolitikai vezetői véleményt nyilvánítottak az Európai Unió mesterséges intelligencia és gépi tanulás terén alkalmazott szabályozási megközelítéséről.
Chris Yiu, a Meta közpolitikai igazgatója szerint széles körű egyetértés mutatkozik az európai technológiai szabályozás egyes aspektusaival kapcsolatban. Állítása szerint a szabályozás néha széttagolt, ahogy a GDPR esetében, máskor pedig túlzottan szigorú, mint az AI törvény esetében. Yiu szerint ez késedelmeket okozhat a termékek bevezetésében, vagy gyengébb termékek megjelenéséhez vezethet, ami hátrányos lehet az európai állampolgárok és fogyasztók számára.
A Meta a Ray-Ban okosszemüvegének európai bevezetését hozta fel példaként. A vállalat szerint az AI-alapú fordítási és képleírási funkciók bevezetése a szabályozási rendszer összetettsége miatt késett. A Meta korábban az AI törvénnyel kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg, különös tekintettel a végrehajtás kiszámíthatatlanságára.
Dorothy Chou, a Google DeepMind közpolitikai vezetője rámutatott, hogy az EU AI törvényét a ChatGPT megjelenése előtt dolgozták ki. Chou szerint ez példázza a szabályozás és a technológiai fejlődés közötti időbeli különbséget.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA technológiai vállalatok mellett Antoine Moyroud, a Lightspeed Venture Partners partnere is kritizálta az európai szabályozást. Moyroud szerint, míg az USA kezdeményezéseket indít, addig Európa túlságosan a szabályozásra összpontosít.
A helyzet kezelésére 2024-ben technológiai vállalatok egy javaslatot tettek közzé, amely egy alternatív jogi keretrendszert kínálna a tagállamok nemzeti szabályai mellett.
Elemzés
Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek befolyásolhatták az olvasót. Például a „szigorú szabályozási megközelítés” kifejezés negatív felhangot kölcsönöz a szabályozásnak. A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy a szabályozás „az európai állampolgárok és fogyasztók kárára válik”, anélkül, hogy ezt közvetlen bizonyítékokkal támasztotta volna alá. Az is feltételezés volt, hogy az USA kezdeményezései automatikusan sikeresebbek, mint az európai szabályozási törekvések.
A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető a források hiánya miatt. A cikk konklúziója az, hogy az EU szabályozása hátráltatja a technológiai fejlődést és versenyképességet. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem releváns, de közvetetten befolyásolhatja a digitális gazdaság és innováció témájához való hozzáállást.
