Alan Badojev rendező által készített, a háború első heteiben rögzített civil felvételekből összeállított dokumentumfilmet vetítették a Corvin Moziban. A film hivatalos premierje az Ukrajna elleni orosz támadás második évfordulóján volt. A vetítést a zuglói ukrán kisebbségi önkormányzat és Grexa Liliána, az ukrán kisebbség országgyűlési szószólója szervezte.
A vetítésre a 200 hely gyorsan betelt. A film a Youtube-on is megtekinthető.
A film az Egyesült Államok elnökének az utóbbi időben tett nyilatkozatai, valamint az amerikai-orosz külügyminiszteri szintű megbeszélések fényében új értelmet nyerhet. Donald Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt diktátornak nevezte, és felelősséget tulajdonított neki a háború kitörésében.
Badojev az ukrán nagykövetségen szervezett beszélgetésen elmondta, hogy Ukrajna elszántsága nem változik, és harcolni fognak. Szerinte, ha Ukrajna és partnerei gyengeséget mutatnak, Vlagyimir Putyin nem fog megállni Ukrajnában.
A rendező a háború elején az 1+1 csatornánál dolgozva kérte a nézőket, hogy küldjenek felvételeket. A film 200 órányi, mobiltelefonnal készült felvételből áll. Badojev célja az volt, hogy az átlagemberek felvételein keresztül mutassa be a háború valóságát. A felvételek készítői nem feltétlenül élték túl a rögzítés pillanatát. A film családi felvételeket is tartalmaz, amelyek a boldog életről, nyaralásokról szólnak, mielőtt a családtagok a frontra kerültek vagy menekülni kényszerültek.
Badojev azt állítja, hogy a legvéresebb jeleneteket nem tette bele a filmbe, de a felvételeken sok minden látható abból, amit az orosz katonák elkövettek. Ezeket a felvételeket bármilyen hatósági vizsgálathoz át tudja adni.
A film néhány történetszálnak teljes ívét mutatja be. Példaként említette egy fiatal nő történetét, akinek a férje a fronton volt. A férj telefonja egyszer csak elnémult, majd a nő virágcsokrot kapott a hatodik házassági évfordulójukra, de a férj már halott volt.
A filmet több mint ötven országban mutatták be. A rendező szerint voltak olyan országok, ahol a film előtt Ukrajnához kevesebb megértéssel viszonyultak, de a bemutató után változott a nézők hozzáállása. Példaként Brazíliát és Spanyolországot említette. Magyarországgal kapcsolatban ismeri a kormány Oroszországgal kapcsolatos álláspontját, és örül, hogy Magyarországon is bemutatják a filmet. Badojev szerint jobb lenne, ha Ukrajna európai országként és szomszédként nagyobb megértést kapna Magyarország felől.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaBadojev szerint Oroszország semmit nem ad ingyen, és bármit tesz, az egy terv része. Úgy véli, Vlagyimir Putyin felelős a gyerekek haláláért, a nők megerőszakolásáért és a városok lerombolásáért.
A magyar kormány viszonya korábban feszült volt Ukrajnával a kisebbségi törvény miatt. A kormány megszavazta, de kritizálta az Oroszország elleni szankciókat, és lassította az EU-s pénzügyi segítséget. Trump nyilatkozatai aggodalmat kelthetnek.
Badojev szerint Trump egy úton halad Putyinnal, legitimálja az orosz vezetést, és ezzel felelősséget vállal a történtekért.
Badojev kijelentette, hogy Ukrajna védeni fogja saját határait, hogy ne ismétlődjön meg a bucsaihoz hasonló eset. A rendező filmjének producere bucsai, és átélte a város megszállását. Badojev nem kívánta kommentálni a bucsai mészárlás megtörténtét, de utalt a „20 nap Mariupolban” című dokumentumfilmre is.
Badojev szerint vannak kísérletek a háború véres bűneinek átértelmezésére, de az értelmes emberek képesek a sorok között olvasni, és tudják, mi az igazság. Azt állítja, hogy a filmjében csak azt mutatta be, ami a telefonokban volt, és senki sem mondhatja, hogy ami ott van, az nem igaz.
Badojev szerint az ukránok nem várják a békét, hanem küzdenek érte. Szabadok akarnak lenni, és nem akarnak Oroszországban élni. Úgy véli, hogy Putyint le kell győzni, és nincs helye kompromisszumnak Ukrajna rovására.
Badojev szerint Putyinnak Ukrajna egésze kell, és vissza akarja állítani a Szovjetunió befolyási övezetét. Emlékeztetett arra, hogy Beszlanban született, ahol 2004-ben csecsen terroristák túszokat ejtettek egy iskolában.
Badojev apja oszét, édesanyja ukrajnai, és a gyerekkorát Horlivkában töltötte. Jellemzően oroszul beszéltek otthon, de a háború miatt tudatosan áttértek az ukránra.
Badojev szerint a béke nem lehet felszínes, és a háborút az emberek tapasztalatán át kell nézni. Igazságos béke kell, hogy a bűnösök bűnhődjenek. Ukrajna nagy árat fizetett azért, amit eddig elért.
Elemzés
Az eredeti cikk számos nyelvi eszközzel próbált hatni az olvasóra, például érzelmileg túlfűtött leírásokkal („Apuci, ne halj meg”), negatív konnotációjú szavakkal (diktátor, megszállók), és a tragédiák személyes történeteken keresztül történő bemutatásával.
A cikkben több feltételezés is következtetésként lett tálalva. Például, hogy Trump legitimálja az orosz vezetést, vagy hogy Putyinnak Ukrajna egésze kell. Ezek az állítások nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot, és más értelmezések is lehetségesek.
A cikkben tett állítások egy része megfelel a valóságnak, például a film bemutatójának ténye, vagy a bucsai mészárlás megtörténte. Azonban egyes állítások, mint például Trump szavainak értelmezése, vagy Putyin céljainak feltételezése, vitathatóak.
A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet következtetni, hogy az ukrajnai háború súlyos tragédiákat okoz, és a nemzetközi közösségnek felelőssége van a béke megteremtésében. A cikk emellett arra is utal, hogy a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül, és az áldozatoknak igazságot kell szolgáltatni.
Az eseménynek, a film bemutatásának és az azt övező diskurzusnak hatása lehet a magyar közéletre. A film bemutatása lehetőséget teremt a magyar társadalom számára, hogy jobban megértse az ukrajnai háború valóságát, és empátiát érezzen az áldozatok iránt. Ugyanakkor a különböző politikai álláspontok miatt a film megosztó is lehet, és hozzájárulhat a társadalmi polarizációhoz.
