A Yale Egyetem kutatói közzétettek egy előzetes tanulmányt a Covid-19 oltások utáni szindrómával összefüggésben. A tanulmány eredményei még nem jelentek meg tudományos folyóiratban.
Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa és a kutatás vezetője szerint a tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a szindrómában szenvedőknél zajló folyamatokba. Azt is hozzátette, hogy a munka még folyamatban van.
A kutatás során 42 olyan személyt vizsgáltak, akiknél felmerült az oltás utáni szindróma gyanúja, valamint 22 egészséges kontrollszemélyt. A kutatók azt találták, hogy az oltás utáni szindrómával érintettek immunsejtjeinek összetétele eltért a kontrollcsoportétól. Ezen kívül, a résztvevők vérében kimutatták az Epstein-Barr vírus reaktiválódását és a koronavírus tüskefehérjéjének jelenlétét.
A kutatók megállapították, hogy a szindrómában szenvedők általános egészségi állapota rosszabb volt, mint az amerikai átlagpopulációé. Összehasonlításképpen 134 hosszú Covidban szenvedő és 134 egészséges ember vérét is megvizsgálták. Az oltás utáni szindrómában szenvedők vérében a tüskefehérje szintje magasabb volt, mint az egészséges csoport tagjainál, akár 709 nappal az oltás után is.
Iwasaki szerint nem valószínű, hogy az mRNS vakcinák okozzák a fehérje ilyen késői expresszióját. Úgy véli, hogy valami más teszi lehetővé a tüskefehérje ilyen késői fázisú expresszióját, de ennek oka egyelőre nem ismert.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a tünetegyüttes pontos megértéséhez további, nagyobb mintás vizsgálatokra van szükség.
John Wherry, a Pennsylvaniai Egyetem Immunológiai Intézetének igazgatója szerint fontos, hogy több figyelmet kapjon a jelenség, és jobban megértsük a hátterét. Óvatosságra intett az eredmények értelmezésében, és felvetette annak lehetőségét, hogy a fehérje egy része fel nem fedezett koronavírus-fertőzésekből származik. Wherry korábban már együttműködött Iwasaki csapatával, de ebben a munkában nem vett részt.
Gregory Poland, a Vaccine folyóirat emeritus szerkesztője szintén hangsúlyozta, hogy nagyobb, gondosan megtervezett vizsgálatokra van szükség a jelenség pontos megértéséhez.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaElemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például a „szindróma” szó használata önmagában is sugallhat valamilyen negatív következményt, annak ellenére, hogy a tanulmány még nem tisztázta a pontos ok-okozati összefüggéseket. Az is feltételezésként tálalt következtetés volt, hogy az oltás utáni szindrómában szenvedők általános egészségi állapota rosszabb, mint az amerikai átlagpopulációé, ami riadalmat kelthet, különösen az oltást követően tapasztalt tünetekkel küzdők körében.
A cikkben tett állítások alapvetően a Yale Egyetem kutatásán alapulnak, de fontos kiemelni, hogy ez egy kis mintás vizsgálat, melynek eredményei még nem jelentek meg tudományos folyóiratban. Tehát az állítások valóságtartalma korlátozott, és további kutatásokra van szükség a megerősítésükhöz.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Covid-19 oltások után egyeseknél jelentkező tünetek hátterében immunológiai eltérések állhatnak, de a pontos okok és a mechanizmusok még nem tisztázottak. A tüskefehérje tartós jelenléte és az Epstein-Barr vírus reaktiválódása további vizsgálatokat igényel.
Az esemény hatása a magyar közéletre mérsékelt lehet. A tanulmány eredményei felvethetnek kérdéseket az oltásokkal kapcsolatban, de a szakértők óvatosságra intenek az eredmények értelmezésében. A további kutatások eredményei befolyásolhatják az oltási stratégiákat és a közvélemény véleményét.
(Forrás: portfolio.hu)
Kép: Unsplash.com
