A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) februárban adategyeztetéseket kezd a vállalkozásoknál. Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke szerint az eljárás célja az adózói adatok ellenőrzése és a lehetséges eltérések tisztázása.

Az adategyeztetés során a NAV összeveti a rendelkezésére álló adatokat a vállalkozások által bevallott adatokkal. Amennyiben eltérést tapasztal, felhívja a vállalkozást az adatok egyeztetésére. Ha a vállalkozás 15 napon belül nem reagál a felhívásra, a NAV szankciókat alkalmazhat, melynek maximális összege 300 ezer forint. Az elnök szerint az adategyeztetés elmulasztása revíziót vonhat maga után.

A NAV egyre több adatra lát rá, többek között az online számlaadatokra, az online pénztárgépek adataira és a vámadatokra. Az adategyeztetés során fény derülhet például arra, ha a vállalkozás fiktív számlák alapján igényel vissza áfát.

Az elnök szerint az új eljárás lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy gyorsan és egyszerűen tisztázzák az eltéréseket. Az első adategyeztetések februárban kezdődnek, és az azonos típusú eltérésekre fókuszálnak, például az áfabevallás és az online számla adatai közötti eltérésekre.

Vágujhelyi Ferenc említette az elektronikus áfarendszer (eÁFA) előnyeit is, amely közvetlen hozzáférést biztosít a NAV számára a tranzakcióalapú adatokhoz, digitalizálja a bevallási folyamatot, és mentesíti a számlabefogadókat az M-lapos adatszolgáltatás alól. Az eÁFA használatával az áfabevallást érintő adategyeztetési eljárás elkerülhető.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is megkísérelte befolyásolni az olvasót. Használt olyan kifejezéseket, mint „adózókat partnerként kezelő, transzparens eljárás”, ami sugallja, hogy a NAV korábban nem így járt el. Emellett az „egyszerű, online eljárás” és a „gyorsan, könnyen és egyszerűen tisztázhatják” kifejezések a folyamatot könnyebbnek és problémamentesebbnek állítják be, mint amilyen valójában lehet. Az „újfajta” szó használata azt sugallja, hogy a korábbi eljárás elavult vagy rossz volt.

A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy az adategyeztetés „sokkal kényelmesebb a cégeknek”, anélkül, hogy ezt adatokkal vagy tényekkel alátámasztaná. Az is feltételezés, hogy az új eljárás „kiszűri a csalárd adózókat”, mivel ez csak egy lehetőség, nem pedig garantált eredmény.

A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz megítélni a nyilvánosan elérhető adatok alapján. Az azonban kijelenthető, hogy az adóhivatal fokozott ellenőrzése és az online adatszolgáltatás bevezetése tény. Az adategyeztetés szükségessége és hatékonysága a gyakorlatban fog megmutatkozni.

A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a NAV új módszerekkel kívánja ellenőrizni az adózókat, és az online adatszolgáltatásra építve próbálja hatékonyabbá tenni az adóbevételek beszedését. A cél az adócsalás visszaszorítása és az adóbevételek növelése.

Ez az esemény valószínűleg hatással lesz a magyar közéletre, különösen a vállalkozásokra. A fokozott ellenőrzés és az esetleges szankciók növelhetik az adózói terheket, de hozzájárulhatnak az adómorál javításához és a költségvetési bevételek növeléséhez is.

(Forrás: telex.hu)