A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024-ben a magyar lakosság megtakarításainak állománya 16,1%-kal nőtt. Az inflációval korrigálva ez a növekedés 11,0%-ot tett ki. Az MNB „előzetes pénzügyi számlák” statisztikái információkat tartalmaznak a külföldön tartott megtakarításokról is.

A statisztika a betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, jelzáloglevelek), befektetési jegyek, készpénz (valuta) és részvények adatait tartalmazza. A részvények és befektetési jegyek esetében a legmagasabb a külföldi megtakarítások aránya. Az MNB statisztikái szerint a felsorolt megtakarítások 12,3%-át tartják külföldön, ami közel 7000 milliárd forintot jelent. Négy évvel korábban ez az arány 7,2% volt.

Az arány részben az átértékelődési hatásoknak köszönhető. A forint euróval szembeni árfolyamának 2024-es, körülbelül 7%-os gyengülése önmagában becslések szerint 0,2 százalékponttal növelte az arányt a korábbi 11,3%-ról. Ezt az átértékelődési hatást kiegészítik az egyéb átértékelődések és a tranzakciós mozgások.

A tranzakciós adatok szerint a háztartások nettó 729 milliárd forintnyi megtakarítást helyeztek el külföldön 2024-ben. Összehasonlításképpen, a háztartások teljes nettó tranzakciója (belföldi és külföldi) 5812 milliárd forint volt, amiből minden nyolcadik forint külföldhöz kapcsolódott. A valuta állományában csökkenés volt tapasztalható.

A devizaváltással járó tranzakciókat 2024. október 1-je óta 0,45%-os devizakonverziós illeték terheli. A negyedik negyedévben volt a legmagasabb a külföldi megtakarítások tranzakciós adata.

Az MNB adatai szerint a betétek és kötvények, jelzáloglevelek esetében a 2020-2022 közötti időszak volt intenzív. Az utóbbi két évben a külföldi állomány nőtt dinamikusan.

A háztartási betétek 27%-a van külföldi betétben vagy belföldi devizabetétben, ami csökkenést jelent a 2023-as csúcshoz képest. A kötvények és jelzáloglevelek esetében ez az arány 11,5%, ami kilenc éve a legmagasabb érték.

Az MNB az elmúlt évben adatrevíziót hajtott végre a statisztikákon, bővítve a figyelembe vett külföldi eszközök körét.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „Jó hír” bevezetővel pozitív hangulatot próbált kelteni, ami befolyásolhatja az olvasó további hozzáállását a témához. A „devizaspekuláció szofisztikálódásával magyarázható” kifejezés feltételezést tartalmaz, anélkül, hogy ezt bizonyítékokkal támasztaná alá. A cikkben szereplő „nem feltétlenül racionális magatartás” kijelentés értékítéletet fogalmaz meg a megtakarítók viselkedésével kapcsolatban.

A cikk állításai nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben az MNB statisztikáira támaszkodnak. Azonban az ok-okozati összefüggések feltárása és a következtetések levonása során a szerző szubjektív véleménye is megjelenik.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar háztartások egyre nagyobb arányban helyezik el megtakarításaikat külföldön, ami részben a forint gyengülésével és a belföldi devizás megtakarítások kínálatának hiányosságaival magyarázható.

Ez az esemény potenciálisan hatással lehet a magyar pénzügyi piacra és a forint árfolyamára is. Ha a megtakarítók továbbra is a külföldi lehetőségeket részesítik előnyben, az csökkentheti a belföldi befektetések volumenét és gyengítheti a forintot.

(Forrás: portfolio.hu)