Egy Zürichi Egyetemen végzett kutatás szerint a gleccserek a vizsgált időszakban évente átlagosan 273 milliárd tonna jeget veszítettek. Michael Zemp, a kutatás vezetője szerint ez a mennyiség megegyezik a Föld teljes népességének 30 éves vízfogyasztásával.
A kutatás a világ különböző pontjairól származó, helyszíni mérésekből származó adatokra támaszkodott. Az eredmények szerint 2010 óta a gleccserek átlagosan térfogatuk körülbelül 5 százalékát vesztették el. Közép-Európában ez az arány 39 százalék volt, míg az Antarktiszon és a szubantarktikus szigeteken 2 százalék.
A 2012 és 2023 közötti időszakra eső jégveszteség 36 százalékkal volt magasabb, mint a vizsgált időszak első felében. A tengerszint emelkedése szempontjából az Antarktisz és az Északi-sarkvidék a meghatározó, mivel ott találhatóak a legnagyobb gleccserek. Ugyanakkor a gleccserolvadás okozta tengerszint-emelkedés becslések szerint közel negyede Alaszkára vezethető vissza.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a gleccserolvadás a tengerszint emelkedése mellett az édesvízkészletek csökkenéséhez is vezethet. A jelentés szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt a gleccserek visszaszorulásának tendenciája várhatóan az évszázad végéig fennmarad, és a folyamat felgyorsulhat.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaEgy másik tanulmány szerint a grönlandi jégtakaró repedezése felgyorsult.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást kívánt elérni az olvasónál. Például a jégveszteség mennyiségének érzékeltetése a Föld teljes népességének 30 éves vízfogyasztásával való összehasonlítással. Emellett a „kiugróan magas” jelző használata Közép-Európa esetében szintén a probléma súlyosságát hangsúlyozta.
A cikkben az üvegházhatású gázok kibocsátása és a gleccserek visszaszorulása közötti összefüggés valószínűsítésként szerepel, ami feltételezésként kezelendő, bár a tudományos konszenzus ezt az összefüggést alátámasztja. A cikkben tett állítások összességében megfelelnek a valóságnak, amennyiben a kutatási eredményekre és a tudományos álláspontra támaszkodnak.
A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a gleccserek olvadása jelentős probléma, amely hatással van a tengerszint emelkedésére és az édesvízkészletekre. Amennyiben a gleccserek olvadása a vártnál gyorsabban következik be, az jelentős hatással lehet a magyar közéletre is. Például a klímakatasztrófák kezelésének kérdése, a vízkészletekkel való gazdálkodás, a mezőgazdaság átalakítása és a lakosság klímaváltozással kapcsolatos tudatosságának növelése mind olyan területek, amelyekre a gleccserek olvadása közvetetten hatással lehet.
