Maroš Šefčovič, az Európai Unió kereskedelmi biztosa szerint az EU kész tárgyalni az Egyesült Államokkal az autókra kivetett 10 százalékos vám csökkentéséről egy átfogóbb megállapodás részeként. A Politico szerint a washingtoni eseményen Šefčovič megemlítette, hogy az EU nyitott egyeztetni Donald Trump elnökkel egy átfogóbb megállapodásról, amely a kereskedelmi kérdéseken túl technológiai szabályozási és védelmi kiadási kérdéseket is érinthet.

Trump elnök korábban bírálta az EU-t az autókra vonatkozó 10 százalékos vám miatt, ami szerinte magasabb, mint az Egyesült Államok által alkalmazott 2,5 százalékos tarifa. Emiatt viszontvámokat helyezett kilátásba az EU-val szemben, valamint további vámokat helyezett kilátásba az autóipar, a félvezetők és a gyógyszeripar területén.

Šefčovič rámutatott, hogy az EU ipari termékekre vonatkozó átlagos vámszintje hasonló az amerikaiéhoz, és az Egyesült Államok például 25 százalékos vámot vet ki a kisteherautókra. A kereskedelmi egyensúly kérdésében Šefčovič megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak az árukereskedelemben 235,6 milliárd dolláros deficittel kell szembenéznie az EU-val szemben, de a szolgáltatások terén többletet könyvelhet el. Az áruk és szolgáltatások együttes kereskedelme esetén az amerikai deficit körülbelül 50 milliárd dollár, ami a teljes, 1700 milliárd dolláros transzatlanti kereskedelem mintegy 3 százaléka.

Šefčovič jelezte, hogy amennyiben az Egyesült Államok új vámokat vezet be, az EU válaszlépéseket fog tenni. A biztos a héten több amerikai tisztviselővel is találkozik, köztük Howard Lutnick kereskedelmi miniszterrel, Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő-jelölttel és Kevin Hassettel, a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatójával.

A technológiai szabályozás kapcsán Šefčovič közölte, hogy az EU hajlandó tárgyalni az amerikai féllel a „Big Tech” kérdéseiről, de meg kívánja védeni saját digitális szabályozásait, mint például a Digitális Szolgáltatásokról szóló Törvényt (DSA) és a Digitális Piacokról szóló Törvényt (DMA). A biztos szerint az EU-s szabályok nem diszkriminatívak.

Trump korábban jelezte, hogy nem érzi magát kötve a Biden-adminisztráció által az OECD keretében tett adóügyi vállalásokhoz, és Greer is utalt arra, hogy vámokkal védheti az amerikai techcégeket.

Šefčovič a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepét is fontosnak nevezte, de kiemelte, hogy a szervezetnek alkalmazkodnia kell a 21. századi gazdasági kihívásokhoz. Megjegyezte, hogy a WTO mechanizmusait nem piaci gazdaságok is kihasználják, utalva ezzel Kínára és az állami támogatású iparágaira.

Elemzés

Az eredeti cikkben több olyan nyelvi eszköz is megfigyelhető, melyek célja az olvasó befolyásolása. Például a „lenyűgöző ‘Grand Bargain’ csomag” kifejezés pozitív konnotációval bír, és a „Trump elnök szereti a nagy megállapodásokat” mondat azt sugallja, hogy Trump elnök motivációi pusztán a nagyságrendhez kötődnek. A „ha Trump valóban bevezeti az új vámokat, az EU kénytelen lesz visszavágni” mondat pedig egyfajta fenyegetésként értelmezhető.

A cikkben tett állítások nagyrészt tényeken alapulnak, de a következtetések és az egyes szereplők motivációinak feltételezései már spekulatívak lehetnek. Az, hogy Trump elnök „szereti a nagy megállapodásokat”, nem feltétlenül tükrözi a valóságot, hanem egy vélemény.

A cikkből arra lehet következtetni, hogy az EU és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatok feszültek, és a jövőbeli vámok bevezetésének lehetősége továbbra is fennáll. A tárgyalások kimenetele jelentős hatással lehet a transzatlanti kereskedelemre és a globális gazdaságra.

Ez az esemény a magyar közéletre közvetlenül kevésbé van hatással, de a globális kereskedelmi kapcsolatok alakulása befolyásolhatja a magyar gazdaságot is, különösen az export-import tevékenységet.

(Forrás: portfolio.hu)