Egy módosítás értelmében a beutalók a jövőben nem lesznek konkrét szakrendelőhöz kötve, hanem a betegek az ellátást ott vehetik igénybe, ahol szabad időpontot találnak. A járóbeteg-ellátóknak a sürgősségi ellátásokat kivéve minden szabad időpontjukat közzé kell tenniük egy digitális időpontfoglaló rendszerben. A kontrollvizsgálatokra ugyanakkor időpontokat tartalékolhatnak a saját szakorvosaik, illetve a területükön dolgozó háziorvosok számára.
Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint az intézkedés nem feltétlenül utal arra, hogy lennének szabad kapacitások. Véleménye szerint az új rendszer kockázata, hogy a rendelkezésre álló időpontokat akár hónapokra előre lefoglalhatják, majd a betegek különböző okokból nem jelennek meg a vizsgálaton. Ennek aránya szerinte elérheti a 20-30 százalékot is.
Ugyanakkor Pásztélyi Zsolt hozzátette, hogy a szabad időpontfoglalással az ellátás átláthatóbbá válhat, és javulhat a betegek hozzáférése, ami elvileg növelheti az ellátás minőségét. Kérdésesnek tartja azonban, hogy a kontroll- és új vizsgálatok egyensúlyát sikerül-e úgy alakítani, hogy a betegek hozzáférése ne szenvedjen csorbát.
A szövetség elnöke szerint a jövőben többen kereshetik fel a fővárosi szakrendelőket vidékről, mivel Budapesten a kerületekben működnek szakrendelők, és az orvosellátottság is magasabbnak mondható. Vidéken viszont könnyebben lehet időpontot találni a kistérségi szakrendelőkben, ahonnan a betegek a fővárosba jöhetnek.
A Medicina 2000 Szakellátási Szövetség adatgyűjtése alapján jelenleg akár több hónapba is beletelhet, mire egy beteg kardiológushoz, endokrinológushoz, diabetológushoz jut, vagy ultrahangvizsgálatra kerül sor.
A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügy egyik problémája az alulfinanszírozottság. Az uniós országok átlagosan a GDP 8 százalékát, míg Magyarország kevesebb mint 5 százalékát fordítja az egészségügyre. Az egy főre jutó ráfordítás Magyarországon az EU-ban a legalacsonyabb. Az európai átlag évi 3319 euró, míg Magyarországon ez az összeg 1352 euró.
A kamara szerint az emberek évente átlagosan 120 ezer forintot fizetnek ki zsebből az ellátásra a nem vagy csak részben támogatott gyógyszerek miatt, vagy azért, hogy a magánszektorban gyorsabban ellátáshoz jussanak.
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője november 18-i sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a betegek a várólisták és az állami egészségügy leterheltsége miatt sok esetben a magánegészségügyet választják, így kétszeresen fizetnek.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Jobbik frakcióvezetője szerint a TB hordozhatóság keretében lehetőség nyílna az államnak befizetett járulékokat, hosszú várólista, vagy helyben el nem érhető egészségügyi szolgáltatás esetén a magánegészségügyben is igénybe venni. Lukács László György hozzátette, hogy a társadalombiztosítás akkora összeget állna, amennyiért az állami egészségügyben elvégeznék ezt a beavatkozást. A politikus elmondta: a közeljövőben szakmai és politikai vitát kezdeményezhetnek a tb-járulék hordozhatóvá tételéről.
Lukács László György szerint a Jobbik egy erős állami egészségügyben hisz, de ahhoz, hogy az állami egészségügy erős legyen, igénybe kell venni segítséget, amely támaszt most az egészségügyi piaci szereplőknél lehet megtalálni.
A probléma súlyosságát és az ennek nyomán kialakuló szakmai vitát az Országgyűlésben Orbán Viktor sem tagadta, ám egyenes választ nem adott arra, hogy a Fidesz támogatná-e ezt az elképzelést.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például a „súlyos hiányosságok” és a „komoly feszültségek” kifejezések negatív konnotációval bírnak, és a probléma súlyosságát hangsúlyozzák. A Jobbik javaslatának bemutatása során pedig a „duplán fizetnek” megfogalmazás az igazságtalanság érzetét keltheti az olvasóban.
A cikkben Pásztélyi Zsolt véleménye következtetésként van tálalva, miszerint az intézkedés nem feltétlenül utal arra, hogy lennének szabad kapacitások. Ez egy feltételezés, ami nincs konkrét adatokkal alátámasztva.
A cikkben tett állítások általánosságban megfelelnek a valóságnak, de a pontos adatok és statisztikák forrásmegjelölés nélkül szerepelnek, ami csökkenti a hitelességüket. A TB-járulék hordozhatóságának kérdése pedig egy politikai javaslat, amelynek megvalósíthatósága és hatásai vitatottak.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az egészségügyi rendszerben változások vannak folyamatban, amelyek célja a betegek jobb ellátása és a hozzáférés javítása. Ugyanakkor a rendszer alulfinanszírozottsága és a kapacitáshiány továbbra is problémát jelentenek, és a politikai pártok különböző megoldásokat javasolnak a helyzet javítására.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel az egészségügy az egyik legfontosabb közpolitikai téma, és a változások érintik a lakosság mindennapi életét. A politikai pártok álláspontja és a javasolt megoldások befolyásolhatják a választói preferenciákat és a politikai vitákat.
