Brüsszeli megfigyelők szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke második ötéves mandátumának elején a központosított vezetési modell felé mozdul el. A Politico arról számolt be, hogy a kommunikációs stratégia szigorú ellenőrzés alatt áll. Példaként említették Donald Trump beiktatásának napját, amikor a biztosok kommunikációs tanácsadói állítólag csak von der Leyen üzeneteit oszthatták meg, saját kommentár nélkül.

A Politico szerint az év elején von der Leyen kórházba került tüdőgyulladással, de ezt a nyilvánosság elől eltitkolták. Az Európai Bizottság szerint az elnök egészségügyi állapota magánügy, és tiszteletben tartják a személyes igényt, hogy erről korlátozottan kommunikáljanak. Állítólag az elnök nem adta át ideiglenesen az irányítást helyettesének, ami miatt egy biztosi ülés is elmaradt Varsóban.

Az EU ombudsmanja „rossz igazgatásként” ítélte el a Pfizer vezérigazgatójával folytatott SMS-váltást a Covid-oltások beszerzéséről, amelyet a Bizottság nem hozott nyilvánosságra. A ClientEarth jogi úton támadja az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés szigorítását.

A Politico szerint a központosított irányítás hatással van a politikai döntéshozatalra is. A lap információi szerint egyes kezdeményezések, mint például a bürokráciacsökkentési reform vagy az EU gazdasági helyreállítására vonatkozó „versenyképességi iránytű” program, az elnök kezéből indulnak. A Bizottság egyes vezetői szerint ez hatékonyabbá teszi a döntéshozatalt, míg mások szerint a személyes kontroll lassíthatja és kiszámíthatatlanná teheti a folyamatokat. A Politico arról is írt, hogy Brüsszel felkészületlenül érte von der Leyen döntése az uniós költségvetés egyes elemeinek centralizálásáról.

Egy korábbi uniós biztos szerint von der Leyen gyorsan reagál üzenetekre és elérhető személyes találkozókra. Věra Jourová volt biztos szerint érezhető volt a központosítás, de soha nem érezte úgy, hogy a hangját nem hallják meg. A támogatók szerint a központosítás fontos volt az olyan geopolitikai válságok idején, mint Oroszország Ukrajna elleni inváziója.

Thierry Breton egykori uniós biztos összetűzésbe került von der Leyennel, és távozásra kényszerült, miután egy Elon Musknak küldött levelet az Európai Bizottság tudta nélkül tett közzé. Von der Leyen elutasította Breton további biztosi megbízatását, a kollektív döntéshozatal elvére hivatkozva.

Egy uniós diplomata szerint a titkolózás és a hatalomkoncentráció gyengeséggé válhat, míg egy másik szerint a világjárvány és az ukrán háború megerősítette von der Leyen meggyőződését, hogy a teljes kontroll a leghatékonyabb módszer.

Elemzés

Az eredeti cikk több nyelvi eszközzel is próbált hatni az olvasóra. Például a „példátlan központosítás” kifejezés dramatizálja a helyzetet. A „rejtély övezte” megfogalmazás a Pfizerrel folytatott SMS-váltást illetően sugalmazó. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepelnek, például amikor azt állítják, hogy a titkolózás és a hatalomkoncentráció gyengeséggé válhat.

A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel sok esetben névtelen forrásokra hivatkoznak. Azonban az tény, hogy von der Leyen vezetési stílusa eltér a korábbi bizottsági elnökökétől, és ez vitákat vált ki.

A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy von der Leyen központosított vezetési stílusa megosztja a véleményeket. Egyesek szerint ez hatékonyabbá teszi a döntéshozatalt, míg mások szerint lassíthatja és kiszámíthatatlanná teheti a folyamatokat. Az is kérdéses, hogy ez a vezetési stílus mennyire fenntartható hosszútávon.

Ez az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel az Európai Bizottság döntései közvetlenül érintik Magyarországot. Ha von der Leyen vezetése hatékonyabbá teszi az EU működését, az pozitív hatással lehet Magyarországra is. Ugyanakkor, ha a központosítás miatt a döntéshozatal lassabbá válik, az negatívan érintheti az országot.

(Forrás: portfolio.hu)