A Pécsi Járásbíróságon folyó perben a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) volt kommunikációs vezetőjét hallgatták meg tanúként. A per tárgya egy 2018-as marketinges szerződés megkötése, amelyet a kommunikációs vezető sógora nyert el. A vád szerint a kommunikációs vezető, aki a beszerzést bíráló bizottság elnöke volt, nem tájékoztatta a bizottság tagjait az összeférhetetlenség lehetőségéről.

Az eljárás a PVH volt vezérigazgatója ellen indított pótmagánvádas eljárás részeként zajlik. Az önkormányzati választások után indított átvilágítások következtében több feljelentés született, melyek közül néhány pótmagánvádas eljáráshoz vezetett. A volt vezérigazgatót hűtlen kezeléssel vádolják több ügyben, melyek közül ebben az eljárásban egy nem megfelelően működő szoftver beszerzése és a marketingkommunikációs tanácsadási szerződés képezi a vád tárgyát.

A volt kommunikációs vezető tanúvallomásában elmondta, hogy feladatai a sajtóval, a nyilvánossággal és a belső kommunikációval kapcsolatosak voltak. A marketinges szerződésre azért volt szükség, mert a cégnek nem voltak meg a stratégiaalkotáshoz szükséges erőforrásai. A cél a vagyonhasznosító imázsának javítása, a bérlők elégedettségének növelése és a társadalmi felelősségvállalás erősítése volt. A tanú szerint nem ő döntött arról, hogy mely cégeket kérik fel ajánlattételre, és nem emlékezett arra, hogy milyen szakmai szempontok alapján bírálták el a sógorához kötődő cég pályázatát. Azt állította, hogy a stratégiát tartalmazó dokumentumok elkészültek, és alkalmazták is azokat.

A vád képviselője szerint több bizonyítási indítványukat nem fogadta be a bíróság. Ennek ellenére állítják, hogy sikerült bebizonyítani, hogy szabálytalanságok történtek a beszerzések során, a kifizetéseket nem támasztották alá megfelelően, és nem érvényesült a felelős gazdálkodás elve. A vád börtön- és pénzbüntetés kiszabását, valamint a közügyektől való eltiltást kérte a volt vezérigazgatóra.

A védelem szerint a nyomozóhatóság megalapozottan döntött úgy, hogy nem állapítja meg a bűncselekmény gyanúját sem. Álláspontjuk szerint a pótmagánvád nem bizonyította kétséget kizáróan a bűncselekményt, és a vagyoni hátrányt az esetleges szabálytalanságok sem bizonyítják, mivel a teljesítés minden esetben megtörtént.

Az ügyben március elején várható elsőfokú ítélet a Pécsi Járásbíróságon.

Elemzés

Az eredeti cikk több nyelvi eszközzel is próbált hatni az olvasóra. Például a „laza szexuális kapcsolat” kifejezés használata figyelemfelkeltő és a vádlottat negatív színben feltüntető szándékot sugall. Emellett a „fideszes városvezetés idejét érintő átvilágítások” megemlítése politikai kontextust ad a történetnek, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét.

A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepelnek. Például az, hogy „takarékosabb lett a cégek gazdálkodása, önkormányzati vagyont szereztek vissza”, nem feltétlenül bizonyított tény, hanem az átvilágítások eredményeként levont következtetés. Ugyanígy a „rengeteg szabálytalanság történt a beszerzések során” állítás is feltételezés, amíg azt a bíróság nem bizonyítja.

A cikkben tett állítások egy része nem ellenőrizhető teljes mértékben a rendelkezésre álló információk alapján. Például nem tudjuk, hogy a „rengeteg szabálytalanság” pontosan mit takar, és hogy ezek milyen mértékben befolyásolták a beszerzések eredményét.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.-nél szabálytalanságok történhettek a vizsgált időszakban. Azonban az, hogy ezek a szabálytalanságok bűncselekménynek minősülnek-e, és hogy a volt vezérigazgató felelős-e ezekért, a bíróság dolga eldönteni.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel rávilágít az önkormányzati cégek gazdálkodásának átláthatóságával és a közbeszerzések tisztaságával kapcsolatos kérdésekre. Az ügy kimenetele befolyásolhatja a hasonló esetekben alkalmazandó jogi gyakorlatot is.

(Forrás: telex.hu)