Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban jelezte, hogy a decemberi kiskereskedelmi forgalom nem érte el a várt szintet. A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom decemberben 1,2 százalékkal csökkent havi bázison.
A miniszter a jelenséget részben naptárhatással, részben a külföldi vásárlásokkal, részben pedig a novemberre előrehozott karácsonyi vásárlásokkal magyarázta. A KSH az adatközléskor szintén a novemberi forgalmat és a kiutazó turizmus növekedését említette a csökkenés okaként.
A külföldi vásárlások növekedése hosszabb távú hatással lehet a hazai kiskereskedelemre, bár a két hónap közötti ingadozások nehezen értelmezhetőek trendként. A novemberre előrehozott vásárlások elméletileg a novemberi forgalmat növelhették, míg a decemberit csökkenthették, de az év végi két hónap együttes forgalmát nem feltétlenül befolyásolják.
A kiutazó turizmusra vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre. Korábbi információk szerint az infláció miatt egyes magyar állampolgárok külföldön vásárolják meg a napi fogyasztási cikkeiket. Egy korábbi számítás szerint, bár ez a forgalom dinamikusan növekszik, a teljes belföldi kiskereskedelmi forgalomhoz képest még így is kisebb súlyt képvisel.
A decemberi 1,2 százalékos havi bázisú visszaesés az ötödik legrosszabb adat az Európai Unióban. Németországban is jelentős, 1 százalékot meghaladó csökkenést mértek decemberben, ami hozzájárult az EU kiskereskedelmi teljesítményének romlásához.
Szlovákiában kiugró adatot mértek, ami összefüggésben lehet a januári áfaemelés miatti vásárlások előrehozásával. Ennek hatására januárban visszaesés következhetett be.
Éves bázison a kiskereskedelmi forgalom 0,1 százalékkal nőtt Magyarországon, ami a negyedik leggyengébb eredmény az EU-ban.
A 2021-es bázisévhez viszonyítva a kiskereskedelem nem mutatott jelentős változást Magyarországon, miközben az Európai Unióban enyhe növekedés volt tapasztalható.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA nem élelmiszertermékeknél novemberben 0,5 százalékos növekedést mértek októberhez képest, amit decemberben 1,3 százalékos csökkenés követett. Ebből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a decemberi gyenge forgalom oka a novemberre előrehozott vásárlás lenne.
Amennyiben a háztartások fogyasztási magatartása 2024 végén megváltozott, és előrehozott fogyasztás volt jellemző, az a kiskereskedelem szerkezetében is változást okozhatott. Például a karácsonyi bevásárlások (nagy értékű termékek, ajándékok) novemberre tolódhattak.
Vizsgálat tárgyát képezte, hogy három nagy bolttípusnál (ruházati, könyv/számítástechnikai, bútor/műszaki cikk) változtak-e a költési szokások. Az egyes hónapok költéseinek az éves költésekhez viszonyított arányát vizsgálták.
A ruházati termékeknél minimális eltolódás volt látható: november erősebb, december gyengébb volt, mint az azt megelőző két évben. A ruházat ugyanakkor csak 5,3 százalékát teszi ki a kiskereskedelmi forgalomnak, és az eltolódás néhány tized százalékpontot jelent.
A könyv és számítástechnikai üzletek esetében mind a november, mind pedig a december kisebb súlyt képviselt, mint az előző két évben. Ebben a bolttípusban nem mutatható ki, hogy a vásárlások novemberre tolódtak volna előre.
A bútoroknál és műszaki cikkeknél november erős volt, december pedig nem volt gyenge, de 2023-hoz képest kisebb, 2022-höz képest nagyobb súllyal szerepelt. Nem zárható ki, hogy a karácsonyi slágerajándékok tavaly a bútor- és tartós műszaki cikkek voltak, és a többletkereslet novemberben jelentkezett.
Az online kereskedelem jelentős részt hasít ki az év végi forgalomból. Az éven belüli megoszlást tekintve 2024 utolsó két hónapja nem volt kiemelkedő, különösen a november nem.
Az online kiskereskedelem novemberben szezonálisan igazítva is csökkent októberhez képest, míg a december novemberhez viszonyítva nőtt.
A szerkezeti vizsgálat vegyes képet mutat, és a négy bolttípus egyikében sem mutatható ki egyértelműen az előrehozott vásárlás mintája. Az online vásárlásoknál kifejezetten ellentmondó adatok vannak.
A fenti adatok alapján nem állítható, hogy 2024-ben tömegesen váltak volna korai vásárlókká a magyarok a karácsonyi ajándékok beszerzésénél. A decemberi visszaesés inkább a visszafogottabb ajándékozási kedvre utal, mintsem a novemberi nagybevásárlásra. Ennek oka lehet a fogyasztói bizalom hiánya, de az is hozzájárulhatott, hogy a hosszú ünnepi időszakot sokan utazásra használták fel.
Az infláció decemberben növekedésnek indult, 4,7 százalék volt a novemberi 3,7-hez képest. Az árak az előző hónaphoz képest is 0,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek áremelkedése 5,4 százalék volt éves bázison.
Összegzés és elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvi eszközöket alkalmazott. Például a „nem alakult valami fényesen” kifejezés szubjektív értékelést tartalmaz, és a „lagymatagságát” szó negatív konnotációval bír. A cikkben szerepeltek feltételezések is, melyeket következtetésként tálaltak, például a szlovákiai áfaemelés hatásaira vonatkozóan. Az állítások valóságtartalma a rendelkezésre álló adatok függvényében változó. Egyes állítások, mint például a KSH adatai, tényeken alapulnak, míg mások, mint a fogyasztói magatartás változásaira vonatkozó következtetések, spekulatívak.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar kiskereskedelem 2024 decemberében gyengébben teljesített, mint az várható volt, és ennek több lehetséges oka lehet, beleértve a külföldi vásárlásokat, az inflációt és a fogyasztói bizalom hiányát. Az esemény hatással lehet a magyar gazdaságra, különösen a kiskereskedelmi szektorra, és befolyásolhatja a jövőbeli gazdasági döntéseket és előrejelzéseket.
