A rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem ad tájékoztatást a Covid-19 világjárvány idején közbeszerzési szabályok mellőzésével állami megbízásokhoz jutott cégekkel kapcsolatos nyomozás jelenlegi állásáról. A cégek koronavírus-tesztek beszerzésével foglalkoztak.
A Nemzeti Nyomozó Iroda és a NAV különböző cégeket vizsgál. Azonban mindkét esetben az érintett cégek korábbi Fidesz-közeli személyekhez köthetők. Ezek a cégek antigén gyorsteszteket szállítottak az államnak a koronavírus kimutatására.
A koronavírus-világjárvány alatt az állam az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül antigén gyorsteszteket vásárolt. A tesztek árának egy részét előlegként fizették ki a cégeknek. A szerződéseket közbeszerzés nélkül kötötték. Egyes források szerint a cégek összesen körülbelül 5 milliárd forint értékben szerződtek Covid-gyorstesztek szállítására. Ezt követően osztalékot fizettek ki, majd a cégek tevékenysége megszűnt.
A cégek között volt olyan, amely korábban thaimasszázs-szolgáltatást nyújtott, majd gyógyászati nagykereskedőként jelentős árbevételt ért el. Egy másik cég a beszerzések előtt három hónappal alakult, és a szóban forgó beszerzés volt az egyetlen bevétele három év alatt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaElemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást kívánt elérni az olvasónál. A „fideszes hátterű cégek”, a „milliárdos állami megbízások”, „túlárazottnak tűnő Covid-gyorstesztek”, „fantomizálták ezeket a cégeket” kifejezések mind negatív konnotációval rendelkeznek, és a korrupció gyanúját erősítik. A cikk következtetésként tálalja a túlárazás tényét, noha erre konkrét bizonyítékot nem mutat be, csupán „tűnő” jelzővel él. Hasonlóképpen, a cégek „fantomizálása” is egy feltételezés, ami arra utal, hogy a cégek illegális tevékenységet folytattak, anélkül hogy ezt tényekkel alátámasztaná a szöveg. A cikk állításainak valóságtartalma részben ellenőrizhető, amennyiben a NAV és a rendőrség valóban nem ad ki információt a nyomozásról, és az állami beszerzések ténye is valószínűsíthető. Azonban a túlárazás és a fantomizálás tényét további vizsgálatoknak kellene megerősíteniük.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Covid-19 járvány idején a közbeszerzések átláthatósága hiányos volt, és ez lehetőséget teremtett arra, hogy politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek előnyökhöz jussanak. Ez az esemény tovább ronthatja a közbizalmat a kormányzati intézményekben és a közbeszerzési rendszerben.
A cikkben feltárt esetleges visszaélések és a nyomozások elhúzódása negatív hatással lehet a magyar közéletre. Növelheti a politikai polarizációt, és erősítheti a korrupcióval kapcsolatos aggodalmakat. Amennyiben a nyomozások eredménytelenek maradnak, az tovább csökkentheti a közbizalmat az igazságszolgáltatásban és a kormányzati intézményekben.
