A Nature Medicine folyóiratban publikált tanulmány a UK Biobank adatbázisában található, közel félmillió ember orvosi és genetikai adatait vizsgálta. A kutatás eredményei szerint a környezeti és életmódbeli tényezők, melyeket a kutatók „expozíciónak” neveznek, nagyobb mértékben befolyásolják a korai halálozást, mint a genetikai kockázati tényezők.

A tanulmány megállapítása szerint a társadalmi és környezeti körülmények befolyásolhatják a betegségek kialakulásának esélyét. A kutatók szerint ez a felismerés releváns lehet a kormányok és egészségügyi szolgáltatók számára, tekintettel az öregedő társadalomra és az egészségügyi költségek növekedésére.

A hosszabb élettartammal összefüggő tényezők között szerepel az iskolai végzettség, a rendszeres testmozgás és a háztartás jövedelme.

Austin Argentieri, a Massachusetts General Hospital kutatója a környezeti tényezők megértésének fontosságát emelte ki. Argentieri szerint a környezet jelentős hatással van az élettartamra.

A tanulmány azt is megállapította, hogy bizonyos gyermekkori tényezők összefüggésbe hozhatók a felnőttkori öregedés sejtszintű jeleivel. Ezek közé tartozik az anya dohányzása a gyermek születése körüli időszakban, valamint az, ha valaki 10 éves kora körül „viszonylag ducibb” volt. A tanulmány szerint az alacsonyabb testmagasság 10 éves korban alacsonyabb halálozási kockázattal járt együtt.

Aimee Aubeeluck, a Surrey Egyetem egészségpszichológia professzora a tanulmány eredményeire reagálva megjegyezte, hogy a születési hely és az életmód befolyásolhatja az élettartamot, és felvetette, hogy a politikai intézkedések ezen a területen lassúak.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást kívánt gyakorolni az olvasóra. Például Aimee Aubeeluck professzor véleményét idézve („miért ilyen lassú a politikai cselekvés?”) burkoltan politikai állásfoglalásra ösztönöz. A „nem vagyunk a génjeink foglyai” kijelentés pedig egyfajta reményt sugall, ami érzelmileg befolyásoló lehet.

A cikkben több feltételezés is következtetésként van tálalva. Például a gyermekkori tényezők és a felnőttkori öregedés közötti összefüggés bemutatása nem feltétlenül bizonyított ok-okozati kapcsolat, csupán statisztikai korreláció.

A cikkben tett állítások a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkoznak, így valószínűsíthető, hogy tudományos alapokon nyugszanak. Azonban a tanulmány eredményeinek általánosítását óvatosan kell kezelni, mivel a UK Biobank adatbázisa egy speciális populációt képvisel.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a környezeti és életmódbeli tényezők jelentős szerepet játszanak az élettartam alakulásában, és hogy a genetikai tényezők hatása kisebb mértékű lehet. Ez a felismerés potenciálisan befolyásolhatja a közegészségügyi politikákat és az egyéni életmódválasztásokat.

Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem meghatározható, mivel a cikk egy nemzetközi kutatás eredményeit ismerteti. Azonban a kutatás eredményei felhívhatják a figyelmet a környezeti és életmódbeli tényezők fontosságára a magyar társadalomban is, és ösztönözhetik a közegészségügyi intézkedéseket.

(Forrás: portfolio.hu)