A hazai biztosítók, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselői egyeztetést tartottak a biztosítási szektor előtt álló kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Kandrács Csaba, az MNB felügyeleti alelnöke, a hazai biztosítók vezérigazgatói és felsővezetői, a MABISZ főtitkára, valamint az NGM helyettes államtitkára.

A találkozón elhangzott, hogy a 2024-es lakásbiztosítási kampány során több mint 640 ezer szerződéskötés történt. Ebből körülbelül 300 ezer ügyfél a meglévő biztosítójánál módosította a szerződését, míg szintén megközelítőleg 300 ezren új biztosítónál kötöttek szerződést. Az MNB mérései szerint a szerződések szolgáltatási szintje javult.

A márciusi lakásbiztosítási átszerződési lehetőség a piaci verseny élénkítését célozza meg, és a pénzügyi tudatosság növelését támogathatja. A lakásbiztosítással rendelkezőknek lehetőségük van felülvizsgálni, hogy a szerződésük megfelelően fedezi-e az ingatlanjukat és ingóságaikat, valamint összehasonlíthatják a jelenlegi szerződésüket a biztosítók új ajánlataival.

Az MNB kommunikációs kampányt tervez indítani a biztosítóváltás lehetőségére való figyelemfelhívás érdekében, különös hangsúlyt fektetve a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokra (MFO). Az MNB elvárja a biztosítóktól az aktív kommunikációt és a tisztességes versenyt. A kampány célja az is, hogy felhívja a figyelmet a lakásbiztosítás fontosságára a becslések szerint körülbelül 1 millió biztosítatlan háztartás számára.

A résztvevők megvitatták a DLT Lakásbiztosítási Rendszert, amelyet az MNB, valamint a banki és biztosítási piac szereplői közösen fejlesztettek ki. Ez a blokklánc alapú technológia a lakásbiztosítások nyilvántartását és hitelbiztosítékként történő felhasználását támogatja. A rendszer célja a bankok jelzáloghiteleihez kötődő hitelfedezeti vagyonbiztosítások (kezdetben a lakás- és társasházi biztosítások) záradékolásának, nyilvántartásának és igazolásának megkönnyítése, valamint az információáramlás elősegítése a bankok és biztosítók között.

A Biztosítói reggelin szó esett a pénzügyi felügyelet „Etikus biztosítás 2.0” csomagjáról is, amely a biztosítási piac szabályozását célozza. A szabályozás célja a biztosítási termékek iránti bizalom növelése a termékek ár-érték arányának javításával és az ügyféltájékoztatás erősítésével. A csomag intézkedéseket tartalmaz, amelyek többsége 2026. január 1-jétől lép életbe, és többek között a biztosítási termékfejlesztés ügyfélközpontú szabályozását, valamint az ár-érték arány tesztelésének elvárását foglalja magában.

Nagy Koppány igazgató az etikus életbiztosításokról, Szebelédi Ferenc főosztályvezető pedig a lakásbiztosítási kampányról fog beszélni a Biztosítás 2025 konferencián.

Elemzés

• Az eredeti cikk nyelvi eszközhasználata: Az eredeti cikk pozitív felhanggal számolt be az eseményekről, olyan kifejezéseket használva, mint „minden várakozáson felüli aktivitást hozott”, „jelentősen javulhat a biztosítókba vetett bizalom”, „európai szinten is előremutató innováció”. Ezek a kifejezések a sikert és a fejlődést hangsúlyozzák, befolyásolva az olvasó véleményét.
• Feltételezések következtetésként: A cikk több helyen feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként. Például, hogy a márciusi átszerződési lehetőség „ismét erősítheti a piaci versenyt, támogathatja a pénzügyi tudatosságot”, vagy hogy a kampány „alkalmas lehet” a biztosítatlan háztartások figyelmének felkeltésére. Ezek nem tények, hanem a cikk szerzőjének várakozásai.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pl. a szerződések száma, a konferencia időpontja) valószínűleg megfelelnek a valóságnak, bár a pontos számok és adatok forrásmegjelölés nélkül szerepelnek. A szolgáltatási szintek javulásáról szóló állítás azonban nehezen ellenőrizhető, mivel nem derül ki, hogy milyen módszertannal történt a mérés.
• Konklúzió: A cikk azt a konklúziót sugallja, hogy a biztosítási piac fejlődik, a fogyasztók egyre tudatosabbak, és az MNB aktívan dolgozik a piac szabályozásán és a fogyasztók védelmén.
• Hatás a magyar közéletre: Az események hatása a magyar közéletre várhatóan mérsékelt lesz. A lakásbiztosítási kampány és az „Etikus biztosítás 2.0” csomag javíthatja a fogyasztók helyzetét és növelheti a biztosítási termékek iránti bizalmat. A DLT rendszer pedig a bankok és biztosítók közötti adminisztrációt egyszerűsítheti.

(Forrás: portfolio.hu)