Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke visszavonta a Keresztény Zoltán ellen indított magánvádját. A bejelentést Keresztény Zoltán tette a Telexnek.

Lánczi Tamás 2024-ben jelentette fel Keresztény Zoltánt, az Újratervezés csoport aktivistáját, amiért az aktivista és társa egy névre szóló, ÁVO-s bőrkabátot helyezett el Lánczi lakásának bejáratánál. Az akcióról Keresztény Zoltán a Facebookon is beszámolt. Keresztény szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal hasonlóan üldözi a magyar állampolgárokat, mint az Államvédelmi Hatóság a korábbi rendszerben.

A kereset szerint Lánczi Tamás úgy vélte, hogy az akció rágalmazás és becsületsértés tényállását valósítja meg. Lánczi szerint azzal, hogy otthonát a kommunista terror képviselőivel hozták összefüggésbe, megrágalmazták őt.

Lánczi a keresetben azt is megfogalmazta, hogy az akció nemcsak őt, mint magánszemélyt, hanem a hivatalát is sérti. Elismerte továbbá, hogy közéleti szereplőnek minősül, de szerinte a magánéletét védelem illeti meg.

Az első tárgyalási nap 2025. február 20-ra volt kitűzve a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Lánczi Tamás visszavonta a keresetet, így a tárgyalás nem valósul meg.

Korábban nyilvánosságra került, hogy Lánczi a Magyar Sörgyártók Szövetségétől fizetést kapott, melynek összege 500 ezer és 1 millió forint között volt. A juttatás jogcíme és időtartama nem ismert.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolhatott az olvasóra. A „végrehajtója” szó használata például negatív konnotációt hordozhat, sugallva, hogy Keresztény Zoltán valakinek a megbízásából cselekedett. Az, hogy az aktivista „állítása szerint” a hivatal ugyanúgy üldözi az embereket, mint az ÁVO, azt sugallja, hogy ez nem feltétlenül igaz, de a kijelentés önmagában is negatív képet fest a hivatalról. A „kommunista terror hírhedt képviselőivel” való összefüggésbe hozás szintén egy erős, érzelmileg túlfűtött megfogalmazás.

A cikkben az az állítás, miszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal hasonlóan üldözi a magyar állampolgárokat, mint az Államvédelmi Hatóság, egy feltételezésként tálalt vélemény, amelynek valóságtartalma nem bizonyított. A Lánczi fizetésére vonatkozó információ szintén kontextus nélkül kerül bemutatásra, ami azt a benyomást keltheti, hogy valami nincs rendben a juttatással.

A cikkben leírtak valóságtartalmát nehéz teljes mértékben megítélni a rendelkezésre álló információk alapján. A tények, mint a feljelentés, a kabát elhelyezése és a kereset visszavonása ellenőrizhető információk. Azonban a vélemények és interpretációk, mint például a hivatal működésének összehasonlítása az ÁVO-val, szubjektívek és további bizonyítást igényelnek.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenysége vitákat vált ki, és egyesek szerint a hivatal működése hasonlóságot mutat a korábbi rendszer elnyomó szerveinek tevékenységével. Az, hogy a hivatal elnöke visszavonta a magánvádat, többféleképpen is értelmezhető: lehet, hogy belátta, hogy a vád nem állja meg a helyét, vagy egyszerűen nem akarta a nyilvánosság elé tárni az ügyet.

Az esemény hatása a magyar közéletre több szempontból is jelentős lehet. Egyrészt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése továbbra is a figyelem középpontjában marad, és a hivatal tevékenységével kapcsolatos kritikák tovább erősödhetnek. Másrészt, az eset rávilágít a közéleti szereplők és a kritikus állampolgárok közötti konfliktusokra, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának határait feszegető kérdésekre.

(Forrás: telex.hu)