Az Európai Unió intézményei ideiglenes politikai megállapodást kötöttek az élelmiszer- és textilhulladék csökkentését célzó intézkedésekről 2025-ben. A megállapodásnak még át kell esnie a jogalkotási folyamaton, mielőtt uniós szinten kötelező jogszabállyá válik. A hatályba lépést követően a tagállamoknak 20 hónapjuk lesz a szabályozás átültetésére a nemzeti jogrendjükbe.

A megállapodás élelmiszerhulladék-csökkentési célokat tűz ki 2030-ig. A feldolgozási és gyártási hulladék esetében 10%-os csökkentést irányoz elő a 2021-2023-as átlagos mennyiséghez képest. A kiskereskedelmi, éttermi, élelmiszer-szolgáltatói és háztartási hulladék esetében 30%-os egy főre jutó csökkentést céloznak meg.

A textilhulladék kezelésére új szabályozás lép életbe, amely kiterjesztett gyártói felelősséget ír elő a textilgyártók és divatmárkák számára. Ez azt jelenti, hogy a gyártók felelősséget vállalnak a hulladékukért, és díjat fizetnek a hulladékgyűjtés és -kezelés finanszírozására. A díj mértéke összefüggésben lehet a termék tervezésének körforgásos és fenntartható jellegével.

A megállapodás foglalkozik a textilhulladék túltermelésével. A cél a textiltermékek idő előtti kidobásának megelőzése. A tagállamoknak lehetőségük van a gyártók által fizetendő díjak módosítására a textiltermékek használati idejének és tartósságának függvényében.

Az EU-ban évente több mint 59 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Az EU-ban évente 12,6 millió tonna textilhulladék keletkezik, ebből a ruházat és lábbeli 5,2 millió tonnát tesz ki, ami fejenként 12 kg hulladéknak felel meg.

Az új szabályok azonos feltételeket teremthetnek minden vállalat számára, beleértve a kisebbeket is. A mikrovállalkozások számára egy év áll rendelkezésre a kötelezettségek teljesítésére az új szabályok hatálybalépését követően.

Az Európai Bizottság feladata a hulladékokról szóló keretirányelv több szempontjának felülvizsgálata és értékelése, beleértve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek finanszírozását, a textilhulladékra vonatkozó célkitűzéseket, valamint az élelmiszerhulladék csökkentésére vonatkozó további célok meghatározását 2030-ra és 2035-re.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni. Például a „mérföldkőnek nevezte” kifejezés egyértelműen pozitív konnotációt hordoz, míg az „ultragyors divatgyakorlatokkal is” megfogalmazás negatív felhangot sugall. A cikkben szereplő pénzügyi adatok („132 milliárd eurós becsült veszteséget jelent”) a probléma súlyosságát hivatottak érzékeltetni.

A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben az EU ténylegesen elfogadott egy ilyen irányelvet. Azonban a megállapodás hatásait illetően feltételezések szerepelnek, például az, hogy az új szabályok „egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak”. Ennek megvalósulása a gyakorlatban még kérdéses.

A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy az EU komolyan foglalkozik a hulladékcsökkentés kérdésével, és konkrét intézkedéseket kíván bevezetni e cél elérése érdekében. Azonban a szabályozás hatékonysága és a tagállamok általi átültetése kulcsfontosságú lesz a végső siker szempontjából.

Az esemény várhatóan hatással lesz a magyar közéletre, mivel Magyarországnak is át kell ültetnie a hazai jogrendbe az uniós szabályozást. Ez érintheti a hazai élelmiszer- és textilipart, valamint a fogyasztói szokásokat is. A szabályozás bevezetése vitákat generálhat a különböző érdekcsoportok között, például a gyártók és a környezetvédelmi szervezetek között.

(Forrás: portfolio.hu)