Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy 2025-ös keddi találkozón említette az Európai Néppárt képviselőinek, hogy az EU a védelmi szektor finanszírozására többletforrásokat vonhat be.
Az Európai Unió becslései szerint a következő évtizedben körülbelül 500 milliárd euró többletfinanszírozásra lehet szükség a védelmi szektorban.
Von der Leyen a regionális fejlesztési alapok átcsoportosítását és a „közös európai finanszírozást” is lehetséges megoldásként nevezte meg. Az elmúlt hónapokban az európai tisztviselők egy kormányközi védelmi finanszírozási eszköz létrehozásáról is tárgyaltak, amelybe potenciálisan az Egyesült Királyság és Norvégia is bekapcsolódhatna.
Az EU azt is vizsgálja, hogy a fel nem használt kohéziós alapokat át lehetne-e irányítani.
Egy bizottsági feljegyzés szerint a kohéziós politika a jövőben támogathatja a védelmi szektort, alapvetően úgy kezelve azt, mint bármely más iparágat.
Ez lehetővé tenné a katonai célú technológiák fejlesztésére irányuló kutatás-fejlesztési beruházásokat és a védelmi termelési kapacitások megerősítését célzó befektetéseket.
Von der Leyen a müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hogy az EU-tagállamok növelhetik a nemzeti védelmi költségvetésüket anélkül, hogy az EU költségvetési szabályai alapján szankciókra számíthatnának.
A fel nem használt helyreállítási alapok védelmi szektorba való átirányítása az alapok szabályainak módosítását tenné szükségessé, amihez az EU-tagállamok többségének és az Európai Parlamentnek a jóváhagyása kell.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaAz így felszabaduló forrásokat kutatás-fejlesztési projektekre, valamint kettős felhasználású (civil és katonai) infrastruktúrára, például repülőterekre lehetne fordítani.
Elemzés
Az eredeti cikk a „lehetséges opcióként” és „fontolgatja” kifejezések használatával azt sugallja, hogy az Európai Bizottság már döntött a források átcsoportosításáról, holott ez még csak egy vizsgált lehetőség. A cikk feltételezéseket tartalmaz, például amikor a fel nem használt források átcsoportosításának lehetséges felhasználási területeit sorolja fel, mintha ez már eldöntött kérdés lenne.
A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel nem tartalmaz konkrét forrásokat. A cikk konklúziója az, hogy az EU a védelmi szektor megerősítésére törekszik, és ehhez különböző finanszírozási forrásokat vizsgál.
Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy Magyarország, mint EU-tagállam, érintett lehet a források átcsoportosításában, és részt vehet a védelmi szektor megerősítésére irányuló projektekben.
