Brazília főügyésze, Paulo Gonet Branco kedden vádat emelt Jair Bolsonaro volt elnök és 33 másik személy ellen a 2022-es választásokat követő puccskísérlet miatt – jelentette az AFP. A vád szerint megkísérelték megakadályozni Luiz Inácio Lula da Silva beiktatását.

A főügyészség közleménye szerint a vádak a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott, „a demokratikus rend megzavarását célzó tevékenységekre utaló kéziratokon, digitális fájlokon, táblázatokon és üzenetváltásokon” alapulnak.

Az egyik vádemelés egy fegyveres bűnszervezetre vonatkozik, melyet állítólag Bolsonaro és alelnökjelöltje, Walter Braga Netto vezetett. A közlemény szerint „másokkal, például civilekkel és katonákkal szövetkezve megpróbálták összehangoltan megakadályozni, hogy a 2022-es elnökválasztás eredménye érvénybe lépjen”.

Az ügyészség döntését egy több mint 800 oldalas szövetségi rendőrségi jelentésre alapozta, amelyet egy két éves vizsgálat után adtak ki tavaly. A jelentés megállapította, hogy Bolsonaro „teljes mértékben tudatában volt a hatalom megtartását célzó összeesküvésnek, és aktívan részt vett benne”.

Bolsonaro tagadta a vádakat, és azt állította, hogy üldöztetés folyik ellene.

A főügyész szerint az összeesküvés 2021-ben kezdődött, amikor az elektronikus szavazórendszer ellen támadásokat indítottak. Állítólag a 2022. októberi választás második fordulójában a biztonsági szerveket mozgósították, hogy megakadályozzák a választókat abban, hogy az ellenzék jelöltjére szavazzanak.

Január 8-án Bolsonaro támogatói megrohanták az elnöki palotát, a kongresszus és a legfelsőbb bíróság épületét. A főügyészség szerint a Bolsonaro vezette csoport nyomást gyakorolt a hadsereg vezetőire is.

A rendőrségi jelentés szerint Bolsonaro jóváhagyásával terv készült Lula, Geraldo Alckmin alelnök és egy magas rangú bíró meggyilkolására is. Ezt az állítást a cikk nem támasztja alá forrással.

A Legfelsőbb Bíróság mérlegeli a vádakat, és dönt arról, hogy indít-e eljárást Bolsonaro ellen.

Bolsonaro, aki a zavargások napján az Egyesült Államokban tartózkodott, a CNN Brasilnak adott interjújában visszautasította az ellene felhozott vádakat. Kijelentette, hogy nem vett részt semmilyen puccs tervezésében.

Bolsonaro mandátumának lejárta előtt pár nappal diplomáciai vízummal Floridába utazott. 2023. március 30-án tért vissza Brazíliába. Ekkor már több eljárás folyt ellene, többek között sikkasztás és uszítás vádjával. A hatalom megtartására szőtt összeesküvés mellett egy ékszereladási ügyben is nyomoznak ellene, és vizsgálják, hogy meghamisított-e oltottsági igazolásokat a Covid-járvány alatt.

2024 szeptemberében egy bíró elrendelte, hogy 2600 dollár kártérítés jár Bolsonarónak és feleségének „erkölcsi károk” miatt, mert Lula elnök azt állította, hogy tárgyakat loptak az elnöki Alvorada-palotából – írta az AFP. A bíróság a brazil kormányt helyreigazítás közzétételére is kötelezte.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolhatott az olvasóra. Például a „demokratikusan megválasztott” kifejezés használata Lula da Silva esetében, míg Bolsonaróra csak a „volt elnök” megnevezés vonatkozik, sugallhat elfogultságot. A „puccskísérlet” kifejezés önmagában is negatív konnotációt hordoz, és anélkül használják, hogy a bíróság bűnösnek találta volna Bolsonarót.

A cikkben következtetésként tálalt feltételezés a rendőrségi jelentés állítása, miszerint Bolsonaro „teljes mértékben tudatában volt a hatalom megtartását célzó összeesküvésnek, és aktívan részt vett benne”. Ez egy állítás, amelyet a bíróságnak kell bizonyítania.

A cikkben leírt állítások forrása az AFP hírügynökség és a rendőrségi jelentés. Az állítások valóságtartalmát nehéz megítélni a bírósági eljárás lezárása nélkül. A Lula, Geraldo Alckmin alelnök és egy magas rangú bíró meggyilkolására vonatkozó tervre nincs forrásmegjelölés.

A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy Jair Bolsonarót súlyos vádakkal illetik a 2022-es választásokat követő eseményekkel kapcsolatban. A bírósági eljárás kimenetele befolyásolhatja Bolsonaro politikai jövőjét és a brazil politika irányát.

Az esemény hatással lehet a brazil közéletre, különösen a politikai polarizációra és a demokratikus intézményekbe vetett bizalomra. Az eljárás eredménye befolyásolhatja a jövőbeli választások légkörét és a politikai szereplők viselkedését.

(Forrás: telex.hu)