Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői Szaúd-Arábiában tárgyaltak az orosz-ukrán konfliktusról. A találkozó ötletét Ukrajna és az Európai Unió aggodalommal fogadta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem fogad el orosz ultimátumokat. Emmanuel Macron francia elnök rendkívüli találkozót hívott össze több EU-tag és az Egyesült Királyság részvételével Párizsba.

A megbeszélés 4 és fél órán át tartott. Rubio, amerikai tisztviselő szerint az Egyesült Államok Ukrajnát és az EU-t is be kívánja vonni a megbeszélésekbe, és a rendezésben „a konfliktusban minden érintettnek egyet kell értenie, elfogadhatónak kell lennie nekik.” Rubio azt is mondta, hogy „minden oldalnak” engedményeket kell tennie, és az EU-nak „egy ponton az asztalnál kell ülnie, mivel ők is szankciókat vezettek be.” Hozzátette, hogy a keddi találkozó csak egy első lépés volt az ukrajnai konfliktus lezárásához vezető úton.

Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő szerint Ukrajna szabadon dönthet az EU-csatlakozásról, de az ország NATO-tagsága Oroszország számára elfogadhatatlan lenne. Lavrov később kiegészítette ezt azzal, hogy Oroszország azt sem tartja elfogadhatónak, hogy „bármilyen NATO-tag hadserege bármilyen formában, bármilyen, akár európai zászló alatt” jelenjen meg Ukrajnában.

A brit kormányfő korábban jelezte, hogy az Egyesült Királyság kész katonákat küldeni Ukrajnába egy békemegállapodás keretében.

Oroszország azt várja el, hogy a NATO utasítsa el Ukrajna kérelmét, és adjon garanciát arra, hogy az ország később sem lesz a katonai szövetség tagja.

Egyes források szerint az oroszok egy háromlépcsős tervezetet vázoltak fel: fegyverszünet, választások Ukrajnában, majd békeszerződés aláírása. A választások lebonyolítása kérdéses a menekültek helyzete miatt. Az is kérdés, hogy a választásokat mely területeken kellene megtartani.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint az amerikaiak megosztották néhány európai országgal a tárgyalási taktikájukat, amely „unortodox”, de „működhet” az oroszokkal szemben.

Lindsey Graham republikánus szenátor szerint egy ritkaföldfémekről szóló megállapodás és Ukrajna felfegyverzése szavatolhatja a hosszan tartó orosz-ukrán békemegállapodást.

Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója szerint a párbeszéd megnyithatja az utat a kölcsönös gazdasági érdekek és az együttműködés felé. Úgy véli, hogy az amerikai vállalatok 300 milliárd dollárt veszítettek az elmúlt három évben azzal, hogy kivonultak az orosz piacról.

Keith Kellogg, Trump Ukrajna ügyében illetékes különmegbízottja Brüsszelben tárgyalt. Az amerikai külügyminiszter szerint a tartós rendezés nem képzelhető el Ukrajna és az európai országok nélkül.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU jelentős szerepet játszik Ukrajna pénzügyi és védelmi stabilitásában.

Kína szerint minden részt vevő és érintett felet be kell vonni a rendezésbe.

Zelenszkij kijelentette, hogy semmilyen béketárgyalás nem képzelhető el Ukrajna részvétele nélkül. A Bloomberg szerint a szaúdi házigazda támogatta az ukrán elnök jelenlétét, de ettől az amerikai és az orosz fél is elzárkózott.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint Ukrajna területi integritása és szuverenitása „vitathatatlan”.

Zelenszkij szerint meglepetés volt számára az amerikai-orosz találkozó, arról a sajtóból értesült. Ukrajna továbbra sem fogad el róla szóló, de a részvétele nélkül meghozott döntéseket, és visszautasít minden orosz ultimátumot. Kijelentette, hogy Ukrajna nem fogja jogilag elismerni az Oroszország által megszállt részeket.

Elemzés

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt használt, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása és egy bizonyos nézőpont elfogadtatása volt. Például a „Kremlnek kedvező folyamatot indítanak el” kifejezés negatív konnotációval bír, és azt sugallja, hogy a tárgyalások valamilyen módon ártalmasak Ukrajna és az EU számára. Hasonlóképpen, a „Putyin rémálmaként” való jellemzés a republikánus szenátor kijelentésére élcelődő, véleményt sugalló megfogalmazás.

A cikkben több feltételezés is következtetésként lett tálalva. Például az a feltételezés, hogy az orosz fél elégedett lehet a találkozó tényével, nem feltétlenül tükrözi a valóságot, és pusztán a cikkíró spekulációja. Az is feltételezés, hogy a választások megtartása alkalom lenne Oroszországnak arra, hogy elismertesse a területszerzéseit.

A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben megítélni a források hiánya miatt. Azonban a cikkben szereplő tények, mint például a találkozó helyszíne, időtartama és a résztvevők nevei, valószínűleg megfelelnek a valóságnak.

A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy az orosz-ukrán konfliktus megoldása továbbra is távol van, és a különböző szereplők eltérő elképzelésekkel rendelkeznek a béke feltételeiről. Az is látható, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közvetlen tárgyalásai aggodalmat keltenek Ukrajnában és az EU-ban, akik attól tartanak, hogy a saját érdekeik háttérbe szorulnak.

Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett lehet. Magyarország, mint az EU tagja, érintett az ukrajnai konfliktus megoldásában, és a tárgyalások eredményei befolyásolhatják az ország külpolitikáját és gazdaságát.

(Forrás: telex.hu)