Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának nyílt vitáján kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnökké választása új helyzetet teremtett a világpolitikában. A miniszter szerint a magyar kormány 15 éve folytat konzervatív politikát, ami miatt támadások érik.

Szijjártó Péter véleménye szerint a nemzetközi politikát a kölcsönös tisztelet hiánya jellemzi, ami a megbélyegzéshez, kioktatáshoz és zsaroláshoz vezetett. Ezt a helyzetet a miniszter az emberiség által megélt veszélyek korának tulajdonítja. A miniszter szerint az ukrajnai konfliktust azok táplálták, akik a béke mellett felszólalókat megbélyegezték és támadták.

Szijjártó Péter elismerését fejezte ki azoknak az országoknak, amelyek a nehéz körülmények ellenére a béke mellett álltak ki, példaként említve Kínát és az általuk létrehozott Béke Barátai csoportot az ENSZ Közgyűlésén. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok elnökválasztásának eredménye változást hozott, és az USA békepárti elnököt választott, ami szerinte növeli az ukrajnai háború rendezésének esélyét. Üdvözölte az amerikai és orosz kormány képviselői közötti magas szintű tárgyalásokat.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország három éve nyitott kommunikációs csatornákat sürget, diplomáciai megoldásokat keres és fenntartja a kapcsolatot Oroszországgal, ami miatt korábban támadások érték. A miniszter álláspontja szerint a harctéren nincs megoldás, csak a tárgyalások vezethetnek eredményre. A miniszter szerint a jelenlegi események igazolják korábbi álláspontjukat.

Szijjártó Péter sikert kívánt az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalásokhoz, és reményét fejezte ki egy sikeres csúcstalálkozó létrejöttére. A miniszter szerint a jó amerikai-orosz kapcsolatok a világ számára is kedvezőek lennének, és Magyarország kész részt venni a világ jobbá tételében.

Szijjártó Péter szerint az ENSZ-nek alkalmazkodnia kell az új helyzethez, különben elveszíti jelentőségét. Sajnálatát fejezte ki, hogy az ENSZ nem tudott a béke platformja lenni, és reformokat sürgetett a szervezet hatékonyságának növelése érdekében. Magyarország felajánlotta, hogy további ENSZ-szervezeteket fogad be.

Elemzés

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt használt, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása és a tájékoztatás színezése volt. Például a „józan ész talaján áll”, „szabadságharcot vív”, „megmérgezte a nemzetközi politikát”, „veszélyek kora”, „táplálta a konfliktust” kifejezések mind érzelmi töltettel rendelkeznek, és egy bizonyos értékrendet tükröznek. A „nemzetközi liberális mainstream globális diktatúrája” kifejezés pedig egyenesen negatív konnotációt hordoz.

A cikkben több feltételezés is következtetésként lett tálalva. Például az, hogy Donald Trump megválasztása „teljesen új világpolitikai valóságot állított elő”, vagy hogy az Egyesült Államok békepárti elnököt választott, olyan állítások, amelyek nem feltétlenül tükrözik a valóságot, és vitathatóak. Az is feltételezés, hogy a háborút a „nemzetközi liberális mainstream” táplálta.

A cikkben tett állítások pontossága kérdéses. Bár a tények (pl. Szijjártó Péter felszólalása az ENSZ-ben, a tárgyalások ténye) valósak, az ezekhez kapcsolt értelmezések és következtetések már szubjektívek és nem feltétlenül alátámasztottak.

A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a magyar kormányzat üdvözli Donald Trump megválasztását, és reméli, hogy ez a változás elősegíti az ukrajnai háború rendezését. Emellett a kormány kritikus a nemzetközi szervezetekkel és azok működésével kapcsolatban, és reformokat sürget.

Ennek az eseménynek a hatása a magyar közéletre az lehet, hogy tovább erősíti a kormányzat külpolitikai irányvonalát, és megerősíti a kormány kommunikációját a béke fontosságáról és a nemzetközi szervezetek reformjának szükségességéről.

(Forrás: demokrata.hu)