A Nissan visszavonta reklámkampányát, miután azzal kapcsolatban kritikák fogalmazódtak meg. A reklámkampányban Stohl András és Ganxsta Zolee is szerepelt.

A reklám több weboldalon jelent meg, és a tartalmával kapcsolatban megfogalmazott kritikák szerint szexista kijelentéseket tartalmazott. Példaként említettek olyan mondatokat, mint „az élet kemény, de van, ami még keményebb”, illetve a jármű méretére utalva „méreteit tekintve, kategóriájában a legnagyobb, és ebbe a legtöbb nő szívesen beülne”.

A Nissan Facebook oldalán közzétett közleményben kért elnézést a történtekért, és bejelentette a reklám visszavonását. A közlemény szerint a Grand Automotive Central Europe Kft., a Nissan magyarországi importőre, valamint a kreatív ügynökségük nevében fejezték ki sajnálkozásukat, ha a kampányukkal bárkit is megsértettek. Hozzátették, hogy a kampány további használatát beszüntetik, és minden saját kommunikációs felületről eltávolítják azt.

Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára az esettel kapcsolatban kiemelte az önszabályozás és a gyors reakció fontosságát a reklámszakmában. Hozzátette, hogy a Nissan reagált a fogyasztói és társadalmi kritikákra, és saját hatáskörben döntött a reklám visszavonásáról.

Gerendi Zsolt hangsúlyozta, hogy a reklámszakma szereplőinek figyelembe kell venniük a társadalmi érzékenységeket és az etikai normákat a kommunikáció során. Az ÖRT továbbra is támogatja a felelős reklámgyakorlatot, és fontosnak tartja az önszabályozást és az előzetes megfelelést a reklámozó vállalkozások életében. Felhívta a figyelmet a Magyar Reklámetikai Kódexre, amelyet a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ) közösen gondoznak, és amely etikai iránymutatást nyújt a reklámkészítésben részt vevő szakemberek számára.

További hírek:

• Állatvédők a magyar reklámtörvény módosítását követelik a Master Good reklámjai miatt.
• AI segítségével audio narráció készült a Magyar Reklámetikai Kódexhez.
• Megerősítette együttműködését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Önszabályozó Reklám Testület.
• Gerendi Zsolt lett az európai önszabályozó reklámszervezet alelnöke.

Elemzés

Az eredeti cikkben a „nőalázó reklám” kifejezés használata és a reklám tartalmának szexista jelzővel való illetése érzelmi hatást kívánt elérni az olvasónál. A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy a reklám „nőalázó” volt, anélkül, hogy ezt a feltételezést részletesen alátámasztotta volna. A cikkben tett állítások valóságtartalma abban áll, hogy a reklám valóban megjelent, és kritikákat váltott ki, aminek következtében a Nissan visszavonta azt.

A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a reklámkampányok társadalmi hatásaira való figyelem egyre nagyobb hangsúlyt kap, és a vállalatoknak reagálniuk kell a negatív visszajelzésekre. Az eset rávilágít arra, hogy a reklámszakmában az önszabályozás és a társadalmi érzékenység figyelembevétele kulcsfontosságú.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre azáltal, hogy felhívja a figyelmet a reklámok etikai kérdéseire, és ösztönzi a vállalatokat a felelősebb kommunikációra.

(Forrás: media1.hu)