A Magyar Lízingszövetség tagjainál 2024-ben az új lízingszerződések száma emelkedett az előző évhez képest, azonban a növekedés mértéke szegmensenként eltérő volt. A kihelyezések értéke az év végére 969,77 milliárd forintot ért el, ami 6,6 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A szerződött darabszám 84 282 volt, ami 16,5 százalékos bővülést mutat.

A teljes kihelyezett portfólió 2 374 milliárd forintra emelkedett, ami 10,9 százalékos növekedés. Ezzel szemben az állományi darabszám 318 993-ra csökkent, ami 7 százalékkal alacsonyabb a 2023-as értéknél.

A finanszírozott összegek megoszlása szerint a lízingszolgáltatók ügyfeleinek 62 százaléka KKV, 18 százaléka nagyvállalat, míg a magánszemélyek aránya 8,6 százalék. Az ügyfelek fennmaradó 11,4 százalékát állami és egyéb nem lakossági vállalkozások teszik ki.

A finanszírozott összeg 80 százaléka új, míg 20 százaléka használt eszközökre jutott. A leggyakoribb konstrukció a zárt végű pénzügyi lízing, amely az összes szerződés 52,6 százalékát tette ki. A teljes állomány 33,1 százaléka nyílt végű pénzügyi lízing volt. A kölcsönök a piac 3,4 százalékát, az operatív lízing pedig 10,9 százalékát képviselték.

A kamatkörnyezetben a változó kamatozásnál meghatározó 1 és 3 hónapos BUBOR trendje 2024 októberéig csökkent, majd 6,5 százalékon stabilizálódott. A fix kamatozású ügyleteknél a 3 és 4 éves BIRS mutató év végére meghaladta az év eleji értékeket – közölte Kőszegi László, a Lízingszövetség főtitkára.

A Magyar Lízingszövetség szerint a vállalati szektorban bizonytalanság tapasztalható, amit a magas kamatkörnyezet is befolyásol. A termelőeszközök piacának zsugorodása és a lízingteljesítmény csökkenése a beruházási kedv mérséklődését tükrözi.

Az ipari termelés visszaesése a forgalmazók eladásait és az új finanszírozásokat is érintette. A feldolgozóipar teljesítménye is csökkent, ami részben a németországi keresletcsökkenéssel, részben a hazai fogyasztás visszaesésével magyarázható. A kis- és középvállalkozások beruházásaik során jellemzően a legszükségesebb fejlesztéseket hajtják végre.

A támogatott konstrukciók továbbra is népszerűek, különösen a KAVOSZ Széchenyi Kártya Programjai és az Eximbank Baross Gábor Programja. Ezek együttesen a 2024-es új kihelyezések teljes finanszírozott összegének 16 százalékát, szerződésszámban pedig 11 százalékát tették ki. A támogatott szerződések száma és finanszírozott összege az elmúlt években csökkent. Ennek okai között szerepelhet egyes programok kifutása, valamint a Baross Gábor Program esetében a lízingpiacon rendelkezésre álló források korlátozottsága – mondta a Főtitkár.

A Széchenyi Kártya Program finanszírozott összege 2024-ben megközelítőleg változatlan maradt, elérve a 125 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a program részaránya növekedett a csökkenő termelőeszköz-értékesítés és lízingpiac mellett.

A Széchenyi Kártya Program 124,7 milliárd forint finanszírozást és 8 297 szerződést eredményezett, míg az Eximbank Baross Gábor Programja 32,9 milliárd forinttal és 902 szerződéssel zárta az évet. A Baross Gábor Programot főként nagyhaszonjárművek és ipari gépek finanszírozására használták, mivel EUR alapon is elérhető volt. A Széchenyi Kártya Lízing az összes termelőeszköz-kategóriában jelen van, beleértve a mezőgazdaságot, a kis- és nagyhaszonjárműveket, az egyéb gépeket és az építőipart.

A személy- és kishaszonjárművek és motor szegmense továbbra is a legnagyobb, 551,4 milliárd forint éves új kihelyezéssel, ami a teljes lízingszektor 56,8 százalékát adja. Az új finanszírozás összege 24 százalékkal haladta meg a 2023-as értéket, miközben az újonnan kötött szerződések száma 23 százalékkal nőtt, elérve a 68 747-et.

A flottafinanszírozástól eltekintve, a retail autófinanszírozás 442,4 milliárd forintnyi új összeget realizált, ami 56 414 szerződést jelent. Ez forintban 20,9 százalékos, darabszámban pedig 26,5 százalékos emelkedést jelent.

Az új személyautó-forgalomba helyezések száma 12,9 százalékkal, míg az új kishaszonjármű-forgalomba helyezések száma 19,4 százalékkal emelkedett a Datahouse Kft. adatai szerint. A lízingszektor mindkét járműkategóriában tartani tudta a 30 százalék körüli penetrációt. A finanszírozott autók 70 százaléka új, 30 százaléka pedig használt jármű volt.

A lakossági ügyfelek száma emelkedett: 15 631 szerződés született, ami 56,7 százalékkal több, mint 2023-ban. Ezzel a lakossági finanszírozás már megközelíti a harmadát a teljes retail autófinanszírozásnak. Euró alapú finanszírozással 4 838 szerződést kötöttek, ami 8,5 százalékos részarányt jelent szerződésszámban. Az így kihelyezett 59,8 milliárd forint finanszírozott összeg a teljes retail autófinanszírozás 13,5 százalékát tette ki. A 2023-as növekedés után az új euró alapú ügyletek volumene mind a darabszám, mind a finanszírozott összeg tekintetében közel 20 százalékkal csökkent.

A cégek 2022-ben és 2023-ban a finanszírozási kamatok és az új autó árak emelkedését tapasztalták, ami a gépkocsik cseréjének elhalasztásához vezetett. 2024-re a kamatok csökkentek, és a cégek újra kezdték lecserélni a régebbi céges autókat. Az autóárak emelkedése a kihelyezett összeg növekedését eredményezte, míg a szerződéses darabszámok kisebb mértékben nőttek.

Az új nagyhaszonjármű forgalomba helyezések száma 5 281 darab volt, ami 16,5 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. A lízingszektor pénzügyi lízinggel 3 083 új vontatót finanszírozott, ami 15 százalékos visszaesést jelent a Datahouse szerint. Hasonló csökkenés figyelhető meg az új nehézpótkocsik piacán is, ahol 1 942 lízingszerződés született, ami körülbelül 15 százalékkal marad el a 2023-as eredménytől. A nagyhaszonjármű-szegmensben 7 916 szerződés jött létre, összesen 214,9 milliárd forint finanszírozási értékkel. A szerződések darabszáma és a finanszírozott összeg is 6 százalékkal maradt el az előző évi szinttől. A nagyhaszonjárművek esetében az eszközök drágulása megállt. Ebben a szegmensben az euró alapú finanszírozás dominál, amely a finanszírozott összeg 82 százalékát tette ki. A finanszírozott eszközök 24 százaléka használt, 76 százaléka pedig új volt.

A mezőgazdasági gépek lízingpiaca 84,6 milliárd forintos finanszírozást ért el, ami 29 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. A darabszám tekintetében 26 százalékos volt a visszaesés, összesen 2 616 szerződés született. A visszaesés hátterében elsősorban a forgalomba helyezések csökkenése áll. Az új traktorok esetében például 42,5 százalékos volt a visszaesés 2023-hoz viszonyítva. A mezőgazdasági pótkocsik piacán a visszaesés 33,3 százalék volt ugyanezen időszakhoz viszonyítva. A lízingpenetráció ugyanakkor javult mindkét járműkategóriában: a traktorok esetében 24 százalékra, a mezőgazdasági vontatóknál pedig 15 százalékra emelkedett. A visszaesés oka a mezőgazdasági támogatások megszűnése, ami magyarázatot adhat a lízingpenetráció növekedésére. Erre utal, hogy az eszközfedezetű hitelekkel finanszírozott eszközök száma csökkent.
A szektorban a piaci szereplők az újabb támogatott eszközbeszerzési programok bevezetésére várnak. Az euró alapú szerződések darabszám szerinti részesedése 10 százalék (259 darab), amely 13,7 milliárd forintos finanszírozási volument jelentett – ez 2023-hoz képest csökkenés. A mezőgazdasági ügyfelek körében a lakossági finanszírozás visszaesése 2023-ban is folytatódott. Összesen 283 szerződés született 10,2 milliárd forintos finanszírozási értékkel. A KKV-k dominanciája továbbra is erős: darabszám alapján az arányuk 84 százalék, finanszírozott összeg tekintetében pedig 83 százalék. Az eszközök 68,6 százaléka új volt (1 797 darab), ami a finanszírozás 73 százalékát tette ki, összesen 61,9 milliárd forint értékben.

Az építőipar 2023 óta nehéz helyzetben van az állami beruházások törlése és halasztása miatt, de 2024-ben növekedést mutatott. Az előző évhez képest a szerződések száma 21,6 százalékkal emelkedett, elérve az 1 289 darabot, míg a finanszírozott összeg 44 százalékkal nőtt, 35,7 milliárd forintra. A finanszírozott eszközök 82 százaléka új volt. Az euróalapú konstrukciók aránya nőtt: 2024-ben az építőipari gépek 74 százalékát euróban finanszírozták, a teljes összeg 77 százaléka is euróalapú volt.

Az IT és irodatechnikai eszközök szegmense megduplázta teljesítményét, de továbbra sem számottevő a hazai lízingpiacon. A finanszírozott összeg 8,2 milliárd forintot tett ki. Az ingatlanok esetében sem a lízing a preferált finanszírozási forma, elsősorban adózási okok miatt. A 2024-ben kötött 101 szerződés összesen 2,1 milliárd forint finanszírozást eredményezett.

Elemzés

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként érzelmi töltetű szavakat használt, például „súlyosan érint”, „sokként érte”, „megöregedett”, „lendületét folytatva”, melyek befolyásolhatták az olvasót. Ezen kívül a cikkben következtetésként tálalt feltételezések is megjelentek, mint például a „kis- és középvállalkozások továbbra is óvatosak a beruházások terén”, ami egy általánosítás, és nem feltétlenül tükrözi a teljes valóságot.
• Feltételezések: A cikkben található néhány feltételezés, melyek nincsenek teljes mértékben alátámasztva. Például a „normalizálódott a helyzet, visszatértünk az egyszámjegyű kamatokhoz” kijelentés nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden cég számára ideálisak a kamatok.
• Valóságtartalom: A cikkben leírt adatok a Magyar Lízingszövetség adataira támaszkodnak, melyek valósnak tekinthetők, azonban fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok csak a szövetség tagjaira vonatkoznak.
• Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy a lízingpiac 2024-ben vegyes képet mutatott. Bár a teljes kihelyezett összeg nőtt, egyes szegmensekben csökkenés volt tapasztalható. A vállalati szektorban továbbra is bizonytalanság uralkodik, de a lakossági lízing iránti érdeklődés nőtt.
• Hatás a magyar közéletre: A lízingpiac teljesítménye fontos mutatója a gazdasági helyzetnek. A növekedés pozitív jel, de a szegmensek közötti különbségek azt mutatják, hogy a gazdasági helyzet nem minden területen egyformán javul. A vállalati szektor bizonytalansága pedig további óvatosságra inthet a gazdaságpolitikai döntéshozók számára.

(Forrás: portfolio.hu)