Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert a Magyar Honvédség volt parancsnokainak és vezérkari főnökeinek közleménye kapcsán kérdezték. A közleményben állítólag a volt vezetők jelezték, hogy egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen való megjelenése és felszólalása megoszthatja a honvédség állományát, ezért helytelenítik a honvédség ügyeibe történő pártpolitikai beavatkozást. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a teljes propagandagépezet működik ellene, és egy aláírás nélküli levelet is felhasználnak a lejáratására. Erre reagálva a miniszter kijelentette, hogy Fodor tábornok a kérdésben megnyilvánult, és azt mondta, minden tábornokkal beszélt, és az ő egységes véleményüket képviseli.

A miniszter elmondta, hogy két vezérkari főnökkel dolgozott együtt: Ruszin-Szendi Romulusz-szal, aki a Tisza Párt rendezvényén szólalt fel, és Böröndi Gábor vezérezredessel, a jelenlegi vezérkari főnökkel.

Ruszin-Szendi Romulusz felmentését a miniszter „rövid együtt dolgozás után” javasolta. Indoklása szerint nem látta biztosítottnak, hogy Ruszin-Szendi képes lenne a hadsereget harcászati szintről hadműveleti szintre emelni.

A miniszter szerint Ruszin-Szendi Romulusz korábban, még vezérkari főnökként tárgyalt az ukrán védelmi miniszterrel és támogatásáról biztosította, valamint tárgyalt az odesszai és harkivi polgármesterrel. A miniszter megkérdőjelezte, hogy milyen felhatalmazás alapján folytatott politikai szereplőkkel tárgyalásokat a vezérkari főnök.

A miniszter véleménye szerint egy magas beosztású katonai vezető olyan helyzetet teremthet, amihez a politikának is viszonyulnia kell. Állítása szerint Ruszin-Szendi Romulusz jelenleg „csak a honvédség kívülről történő megbontására alkalmas”.

A miniszter az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy Ruszin-Szendi Romulusz utódja, Böröndi Gábor végrehajtotta a hadsereg hadműveleti szintre emelését, és megszervezte az elmúlt 30 év legnagyobb gyakorlatát, az Adaptive Hussars 23-at. Emellett a GDP 2 százalékát költik új eszközök beszerzésére, melyek hadrendbe állítása folyamatosan történik, és letették az új szolnoki laktanya alapkövét.

A toborzási kampányok eredményeként elérték az elmúlt 35 év legjobb feltöltöttségi adatait. Február 13-ával elérték a 4500. területvédelmi tartalékost. A területvédelmi tartalékosok tíz százaléka hivatásos katona lesz. A miniszter szerint egyszerre dolgoznak a hivatásos és a területvédelmi tartalékosok számának emelésén, és további toborzókampányokat szerveznek.

A miniszter közölte, hogy hétfőn tartották az EUFOR Althea magyar parancsnoki évét lezáró és az EUFOR állományát visszafogadó ünnepséget. Magyarország biztonsága szempontjából a Nyugat-Balkán fontos régió, melyet továbbra is etnikai, vallási, gazdasági és politikai feszültségek terhelnek. A magyar katonák 30 éve jelen vannak a térségben, de most először vezette magyar parancsnok az Európai Unió legnagyobb katonai misszióját, amelyben 24 nemzet vesz részt. A miniszter megköszönte Sticz László vezérőrnagy és az állomány munkáját.

Elemzés

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközzel próbált hatni az olvasóra. Például a miniszter véleményét hangsúlyozta Ruszin-Szendi Romulusz alkalmatlanságáról, és a „folyamatos szerepzavar” kifejezés használatával negatív képet festett róla. A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is megjelentek, például amikor a miniszter azt állította, hogy Ruszin-Szendi „csak a honvédség kívülről történő megbontására alkalmas”.

A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben megítélni a rendelkezésre álló információk alapján. A miniszter kijelentései nagyrészt az ő személyes véleményét tükrözik, és nem feltétlenül támasztják alá objektív bizonyítékok.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a honvédelmi miniszter elégedetlen volt Ruszin-Szendi Romulusz munkájával, és az ő pártpolitikai szereplését problémásnak tartja. Ezzel szemben Böröndi Gábor munkáját pozitívan értékeli, és a honvédség fejlesztése terén elért eredményeket hangsúlyozza.

Ez az esemény potenciálisan befolyásolhatja a magyar közéletet, különösen a honvédség megítélését és a politikai szereplők közötti kapcsolatokat. A volt vezérkari főnök pártpolitikai szereplése kérdéseket vet fel a honvédség pártatlanságával kapcsolatban, és további vitákat generálhat a témában.

(Forrás: demokrata.hu)
Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Facebook