Az Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzése szerint Magyarországon 2025-ben a gazdasági növekedés mértéke várhatóan 2 százalék lesz, míg 2026-ban ez az érték elérheti a 2,6 százalékot.
Az intézet elemzése szerint a gazdasági növekedés egyik fő tényezője a fogyasztás lehet. A háztartások várhatóan helyreállították a korábbi inflációs időszakban felhasznált megtakarításaikat. A reálbérek emelkedése továbbá a fogyasztás növekedését ösztönözheti.
Az Egyensúly Intézet számításai szerint a 2026-os választások közeledtével a kormányzat költségvetési politikája a fogyasztás ösztönzésére irányulhat. A fogyasztás növekedése azonban az import növekedésével is járhat. A külkereskedelmi egyenleg romlását okozhatja az import bővülése, a külpiacok keresletének esetleges gyengülése és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az infláció 2025 januárjában tetőzött (5,5 százalékos éves adat), majd az év közepéig csökkenhet, ezt követően azonban ismét emelkedhet. A 2025-ös átlagos infláció várhatóan 4,1 százalék lesz, míg 2026-ban elérheti az 5 százalékot. A belső kereslet gyengesége, a monetáris politika és a globális dezinflációs környezet átmenetileg csökkentheti az inflációt. A kereslet élénkítését célzó kormányzati és jegybanki intézkedések 2026-ban növelhetik az inflációt.
Az intézet szerint az MNB vezetésében március elején változás várható. Az elemzők feltételezik, hogy a jelenlegi vezetés nem változtat a kamatokon, míg az új vezetés a monetáris politika lazításával próbálhatja ösztönözni a gazdaságot, ami alacsonyabb kamatokat jelenthet.
Az Egyensúly Intézet szerint a forint továbbra is túlértékelt, de egyre kisebb mértékben. A reálárfolyam az egyensúlyi szint felett van, ami hátrányosan érintheti az exportőröket és a fogyasztókat, ezáltal fékezheti a gazdaságot és elősegítheti a dezinflációt. Az euró-forint árfolyam 2025-ben várhatóan 409–422 forint, 2026-ban pedig 417–435 forint között alakulhat.
A gazdaság teljesítménye a munkaerőpiacon is érezhető. A foglalkoztatás 2024 harmadik negyedévében csökkent, a munkanélküliség pedig nőtt. A munkaerőpiac feszessége enyhült. A gazdasági helyzet javulása miatt az Egyensúly Intézet a foglalkoztatottság évi 0,0–0,1 százalékos növekedésére számít, emellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számít.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is feltételezéseken alapul, melyeket tényként próbál beállítani. Például, a 2026-os választásokkal összefüggésben a költségvetési politika várható irányát illetően az intézet feltételezi, hogy a kormányzat a fogyasztás élénkítésére fog törekedni, de ezt nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA cikkben szereplő állítások egy része gazdasági modelleken és előrejelzéseken alapul, amelyek a valóságban eltérhetnek a tényleges gazdasági folyamatoktól. Az inflációra és az árfolyamokra vonatkozó előrejelzések is bizonytalanságot hordoznak magukban.
A cikkben leírtakból az a következtetés vonható le, hogy a magyar gazdaság 2025-ben és 2026-ban mérsékelt növekedésre számíthat, de számos kockázati tényező befolyásolhatja a gazdasági teljesítményt, mint például az infláció, a külkereskedelmi egyensúly és a monetáris politika változásai.
Az események hatása a magyar közéletre abban nyilvánulhat meg, hogy a gazdasági előrejelzések befolyásolhatják a politikai döntéseket, különösen a választásokhoz közeledve. A kormányzat intézkedései a gazdaság élénkítésére irányulhatnak, de ezeknek a lépéseknek a hatása és a társadalmi fogadtatása eltérő lehet.
