A Bankmonitor pénzügyi szakértői válaszoltak a korábbi, nyugdíj- és kockázati életbiztosításokkal foglalkozó cikkük nyomán felmerült olvasói kérdésekre.
A megkeresések főként a nyugdíj-megtakarításokhoz való hozzáférésre vonatkoztak. A nyugdíj-megtakarítás célja, hogy az időskori évekre félretett pénz kiegészítse az állami nyugdíjat. Bár elvileg bármilyen megtakarítási forma alkalmas lehet erre, a speciális nyugdíj-előtakarékossági programokhoz az állam adójóváírás formájában támogatást nyújt.
Kérdés: Ha nyugdíjbiztosítást kötök, van-e lehetőségem a nyugdíjkorhatár elérése előtt pénzhez jutni? Mennyi idő után mondható fel a biztosítás „büntetés” nélkül?
A válasz a megtakarítási forma függvénye:
- Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetén: A belépéstől számított legalább 10 év elteltével, háromévente egyszer adómentesen felvehető a számlán felhalmozott hozam. A tőkerész felvétele adóköteles lehet.
- Nyugdíjbiztosítás esetén: A 10. évtől a nyugdíjbiztosítás kamatadó-mentessé válik. Ha valaki a 10. év után, de a nyugdíjba vonulás előtt szeretné felvenni az összeget, vissza kell fizetnie az adó-visszatérítés 120%-át.
- NYESZ esetén: A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében a adómentességnek és az állami támogatás megtartásának két feltétele van: a számlának legalább 10 évig fenn kell állnia, és a számla megszüntetésekor az ügyfélnek nyugdíjasnak kell lennie. Idő előtti felbontás esetén a nyereségre 15% kamatadót és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni, valamint az addigi adójóváírást 20%-kal növelten kell visszafizetni.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 2025-ben lehetőség van a megtakarítást adózási kötelezettség nélkül lakáscélra felhasználni.
Kérdés: Ha valamilyen fokú rokkantsággal leszek leszázalékolva, hozzáférhetek a nyugdíjbiztosításomhoz?
Ha legalább 40%-os egészségkárosodás következik be, a biztosító kifizeti a befektetési egységek aktuális értékét, hasonlóan a nyugdíjba vonuláshoz. Ebben az esetben adózási kötelezettség és a támogatások visszafizetése nem merül fel.
Kérdés: Ha önkéntes nyugdíjpénztárban is tag vagyok, és ott érvényesítek szja-kedvezményt a befizetett tagdíj után, de az nem éri el a maximumot, kaphatok szja-kedvezményt a nyugdíjbiztosításra is?
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaEgy adott évben maximum 280 ezer forint szja-visszatérítés igényelhető az ilyen megtakarítások után. A nyugdíjbiztosításnál évente a befizetett összeg 20%-a, de legfeljebb 130 ezer forint kérhető vissza, míg az ÖNYP esetében az éves befizetések 20%-a, legfeljebb 150 ezer forint adójóváírás igényelhető évente.
Ha az adóvisszatérítés nincs teljes mértékben kihasználva, az adóbevalláskor igényelni kell a 20%-os visszatérítést a nyugdíjbiztosításra is. Az állam ezután a nyugdíjbiztosítási számlára utalja az összeget.
Kérdés: Mi történik a nyugdíjbiztosítással, ha meghalok a nyugdíjkorhatár elérése előtt?
A biztosított elhalálozása esetén a biztosító kifizeti a befektetési egységek aktuális értékét. A megtakarításhoz kapcsolódó kockázati életbiztosítási kiegészítő függvényében is fizethet egy meghatározott összeget. A nyugdíjbiztosítás kifizetése nem része a hagyatéki eljárásnak, így a kedvezményezettek közvetlenül, adó- és illetékmentesen kapják meg az összeget.
Kérdés: Mi történik a nyugdíjbiztosításban lévő pénzzel, ha az élettársam válópere folyamatban van és meghal?
Ha nincs más kedvezményezett megjelölve a biztosítási szerződésben, a biztosított törvényes örökösei kapják az összeget, azaz a házastárs és a gyermekek (ha vannak). A biztosítási szerződésben lehetőség van kedvezményezettet megjelölni, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor közvetlenül megkapja az összeget. A kedvezményezett bármikor módosítható.
Tehát, ha van kedvezményezett, ő kapja a biztosítási összeget. Ha nincs megnevezve senki, a pénz a törvényes örökösökre száll, a hagyatéki eljárás során meghatározott örökrész alapján. Ha nem a törvényes örökösökre szeretnénk hagyni a biztosítási összeget, a biztosítóval szerződésben rögzíteni kell a kedvezményezettet vagy kedvezményezetteket.
Kérdés: Köthetek-e más nevére biztosítást, és az ő halála esetén én kapjam a biztosítási összeget?
Egy biztosítási szerződésnek három szereplője van:
- Szerződő fél: Aki a biztosítást megköti és felel a díjfizetésért.
- Biztosított: Az a személy, akinek az életére (vagy egészségére) vonatkozik a biztosítás.
- Kedvezményezett: Az a személy vagy személyek, akik a biztosítási összegből részesülnek a biztosítási esemény bekövetkezésekor.
A szerződő fél és a biztosított lehet ugyanaz a személy, de eltérő is. Kedvezményezettet nem kötelező megjelölni, de a biztosítotton kívül bárki lehet. Ha nincs megjelölt kedvezményezett, a törvényes örökösök részesülnek a biztosításból.
Kérdés: Van lehetőség olyan életbiztosítást kötni, aminél egy összeget fizetek be, és bizonyos évig biztosítva vagyok?
Igen, van erre lehetőség. Ebben az esetben nem havi rendszeres befizetéssel, megtakarítással működik a biztosítás, hanem az elején egy összeget fizet a szerződő, és ez az összeg adja a biztosítás alapját a szerződésben meghatározott időtartamra.
Kérdés: Ha valakinek van egy élet- vagy nyugdíjbiztosítása, akkor a pénzt az örökli, aki amúgy is az örököse, vagy meg lehet nevezni kedvezményezettet?
A biztosítási szerződésben lehetőség van kedvezményezettet megjelölni, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor közvetlenül megkapja az összeget. A kedvezményezett bármikor módosítható. Ha nincs megnevezve senki, a pénz a törvényes örökösökre száll, a hagyatéki eljárás során meghatározott örökrész alapján. Ha nem a törvényes örökösökre szeretnénk hagyni a biztosítási összeget, a biztosítóval szerződésben rögzíteni kell a kedvezményezettet vagy kedvezményezetteket.
Kérdés: Van-e olyan életbiztosítás, amit nem csak kötött időre, adott x évre köthetek, hanem „élethossziglan”, hogy garantált kifizetést kapjanak utánam a hozzátartozók?
Az életbiztosításokat általában határozott időtartamra kötik, de Magyarországon is létezik az úgynevezett élethosszig tartó életbiztosítás. A feltételek, a fedezet és a díjak biztosítótársaságonként eltérőek. Van, ahol csak bizonyos kor fölött érhető el ez a lehetőség, illetve van, ahol csak a tartam rendszeres meghosszabbításával juthatunk élethosszig tartó védelemhez.
Elemzés
Az eredeti cikk egy hirdetés formájában megjelent támogatott tartalom volt, amely a Bankmonitor pénzügyi szolgáltatásait népszerűsítette. A cikk nyelvezete alapvetően informatív, de tartalmazott olyan elemeket, amelyek a bizalom kiépítésére és a cselekvésre ösztönzésre irányultak. Például a „független pénzügyi szakértői” megfogalmazás a Bankmonitor hitelességét volt hivatott erősíteni.
A cikkben nem volt egyértelműen feltételezésként tálalt állítás, azonban az, hogy a nyugdíjbiztosítás a legjobb megoldás az időskori anyagi biztonság megteremtésére, implicit módon sugallva volt. Ezt a feltételezést a cikk nem támasztotta alá más alternatívák bemutatásával vagy összehasonlításával.
A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a biztosítási termékekre és a vonatkozó adószabályokra vonatkoznak. Azonban a cikk nem tér ki a biztosítási termékek kockázataira és költségeire, ami torzíthatja az olvasók képét a termékek előnyeiről és hátrányairól.
A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a nyugdíj- és életbiztosítások fontos szerepet játszhatnak az időskori anyagi biztonság megteremtésében és a váratlan élethelyzetek kezelésében. Azonban a cikk nem ad teljes képet a termékekről, és nem ösztönzi az olvasókat arra, hogy alaposan tájékozódjanak és mérlegeljék a saját igényeiket és lehetőségeiket.
Az esemény, azaz a pénzügyi termékekkel kapcsolatos tájékoztatás, potenciálisan pozitív hatással lehet a magyar közéletre, amennyiben az olvasók felelős döntéseket hoznak a pénzügyeikkel kapcsolatban. Azonban a cikkhez hasonló hirdetések torzíthatják a képet, és ösztönözhetik az olvasókat arra, hogy meggondolatlanul kössenek szerződéseket.
