Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak adókedvezményt kínálnak. Egy lehetséges eljárás, melynek célja a maximális adókedvezmény kihasználása, a pénz ki- és visszafizetése a pénztárba. Ez az eljárás befizetésként könyvelhető el, ami után adókedvezmény jár.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szektorelemzése szerint a tagok száma, a nyugdíjpénztárak által kezelt megtakarítások (100 milliárd forint), valamint az egészségpénztári befizetések is növekedtek 2024-ben. Az egészségpénztári megtakarítások megközelítették a 94 milliárd forintot. A két megtakarítási formában összesen közel 200 milliárd forintot tartanak a magyarok.

A személyi jövedelemadó (SZJA) visszatérítés maximális összege akkor érhető el, ha az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetések elérik a 750 ezer forintot évente. Ez az összeg után 20% adó-visszatérítés jár. Ha a befizetés kevesebb, a visszatérítés is arányosan alacsonyabb.

2025. január 1-jétől egy évig lakáscélra is felhasználhatók az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások. A pénztártagok adómentesen költhetik el a 2024. szeptember végi egyenlegüket lakásvásárlásra, hiteltörlesztésre, építkezésre, felújításra vagy telekvásárlásra.

A pénztártagok átlagos egyenlege körülbelül kétmillió forint, de az átlagot a magasabb megtakarítások befolyásolják. Sokak fantáziáját megmozgatta ez a lehetőség, de az első hetekben jellemzően csak a nagyobb megtakarítással bíró tagok közül voltak olyanok, akik kérték a pénzük kifizetését. Az egyenlegekből közeli hozzátartozó lakáscélja is támogatható.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint egy átlagos pénztártag 2024-ben 160 ezer forint tagdíjat fizetett be, beleértve a munkáltatói befizetéseket is. Az aktív tagok átlagos befizetése 300 ezer forint körül lehetett. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál az átlagos éves befizetés 60 ezer forint körül volt, az aktív tagok befizetése 100-120 ezer forintot tett ki.

A pénztári befizetésekre igénybe vehető SZJA kedvezmény a két pénztártípusban együtt érvényes. A 150 ezer forintos maximális kedvezmény 750 ezer forintnyi tagdíj befizetésével érhető el.

A Bank360.hu szakértője, Herman Bernadett szerint könnyebbé válhat a 150 ezer forintos adókedvezmény elérése azok számára is, akik máskülönben nem tudnának 750 ezer forintot befizetni. Ehhez igazolni kell a nyugdíjpénztárnak a saját vagy közeli hozzátartozó lakáscélú kiadását, amire a jogszabály megengedi a nyugdíjpénztári megtakarítás felhasználását. A pénztári kifizetést vissza lehet fizetni a számlára, ami tagdíjbefizetésnek minősül, és jár rá az adó-visszatérítés.

Például, ha egy házaspárnak van nyugdíj- és egészségpénztári számlája, és lakáshitelük van, megérheti élni ezzel a lehetőséggel. Ha a banktól kérnek egy igazolást a befizetett törlesztőrészletről, és benyújtják a pénztárnak, a nyugdíjpénztár kifizeti nekik ezt az összeget. Ezt a pénzt visszafizethetik a pénztárba, és így magasabb adó-visszatérítést kaphatnak.

A pénztárakba benyújthatók a saját és a közeli hozzátartozók lakáscélú kiadásait igazoló dokumentumok is.

Évente legfeljebb három alkalommal nyújthatók be kifizetést igénylő dokumentumok a nyugdíjpénztáraknak. A pénztárak 60 napot kaptak a kifizetések teljesítésére. Aki a 2025-ös adóév után szeretné igénybe venni a maximális visszatérítést, annak legkésőbb októberben be kell adnia a lakáscélt igazoló dokumentumokat.

Herman Bernadett szerint, ha valaki él ezzel a lehetőséggel, lényegében másodszor is megkaphatja ugyanarra az összegre a 20 százalékos adókedvezményt az államtól.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „kiskapu” szó használata azt sugallta, hogy egy titkos, előnyös lehetőségről van szó. A cikk feltételezte, hogy az olvasók érdekeltek a maximális adókedvezmény elérésében, és hogy hajlandóak némi ügyintézéssel foglalkozni ezért. A „könnyen elérhető” kifejezés pedig azt sugallta, hogy az eljárás egyszerű és problémamentes.

A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a pénztárak szabályzata és a vonatkozó törvények ezt lehetővé teszik. Azonban a cikk nem részletezi a lehetséges kockázatokat és a pénztárak által támasztott feltételeket, ami hiányosságként értékelhető.

A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a lakáscélú felhasználás és a pénz visszaforgatása révén a pénztártagok növelhetik az adókedvezményüket. Ez az eljárás potenciálisan előnyös lehet azok számára, akik nem tudnák másképp kihasználni a maximális adókedvezményt.

Ennek az eseménynek a magyar közéletre gyakorolt hatása abban állhat, hogy a pénztártagok aktívabban kezelik a megtakarításaikat, és jobban kihasználják az adókedvezményeket. Ugyanakkor fontos, hogy a pénztárak és a szabályozó hatóságok biztosítsák a tranzakciók átláthatóságát és a visszaélések elkerülését.

(Forrás: telex.hu)