A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum textilgyűjteménye adja a mostani tárlat alapját. Czingel Szilvia, a tárlat kurátora és a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának igazgatója szerint a gyűjteményükben lévő öltözeteket régóta szerették volna bemutatni a közönségnek. A kiállítás a népművészet és a divat közötti kapcsolódási pontokat vizsgálja mintegy 150 műtárgyon keresztül, melyek között körülbelül hetven ruha, valamint cipők, táskák és egyéb kiegészítők szerepelnek.

A kiállításon látható Tüdős Klára, a harmincas évek divattervezőjének hímzett öltözete, Dalaarna csipkés menyasszonyi ruhája, és Sebestyén Márta népi ihletésű estélyi ruhája, melyet a Buckingham palotában viselt. Ez utóbbi korábban a Magyar Zene Házában rendezett Dívák című kiállításon is bemutatásra került.

Czingel Szilvia kurátor szerint a kiállítás célja a népművészet és a kortárs divat közötti összefüggések bemutatása. A kiállított tárgyak esztétikai értékük mellett történetük miatt is különlegesek.

A kiállítás a matyó, sárközi, kalocsai és kalotaszegi viseletekkel indul. Ezek a hagyományos öltözetek a tervezők inspirációs forrásai voltak. A tárlat bemutatja Almásy Jacqualine alakját, aki Louis J. Cartier ékszerész feleségeként a társasági életben volt ismert. A leírás szerint a Vogue magazin is fotózta, és barátságot ápolt Elsa Schiaparelli divattervezővel. Schiaparelli a Néprajzi Múzeum textilgyűjteményében keresett ihletet. Kárász Mariska New Yorkba kivándorolt divattervező a magyar népművészet elemeit használta extravagáns öltözékeihez, batikolással, hímzéssel és szűrrátét technikával. Robert Piguet és Edward Molyneux divattervezők is felhasználták a magyaros motívumokat. Molyneux állítólag felkereste Tüdős Klára Pántlika szalonját, és vásárolt is a kollekcióból.

A cikk szerint a világháború és a szocialista időszak más irányba terelte az ország divatéletét. A háziipari szövetkezetek igyekeztek a lehetőségeikhez mérten alkotni. A táncházmozgalom a népi kultúra felfedezésével hatással volt az öltözködésre.

Lea Gottlieb tervező, aki a holokauszt elől menekült Izraelbe, luxus fürdőruhákat tervezett. Az 1991-es Csárdás-kollekció a matyó hímzésmintáit, a Hungarian Rhapsody kollekció pedig kalocsai motívumokat használt fel. A leírás szerint Lea Gottlieb vásárlói között volt Diana walesi hercegné, valamint Elizabeth Taylor és Brook Shields.

A tárlat a nemzeti reprezentáció témáját is érinti. Sebestyén Márta fellépőruhája mellett Regőczy Krisztina matyómintás kűrruhája is látható. A 2012-es londoni olimpia kalotaszegi motívumokkal díszített formaruhái megosztóak voltak. A kiállításon egy kalocsai motívumokkal díszített Malév repülőgépmakett is szerepel, melynek megvalósítása a légitársaság bezárása miatt nem történt meg.

A tárlat a kulturális kisajátítás kérdését is felveti. Egy francia divatház egy romániai népviseletre hasonlító inget dobott piacra, ami Romániában felháborodást váltott ki. Egy fast fashion cég pedig egy kalotaszegi mintával díszített kabátot jelentetett meg. Az esetek miatt az uniós döntéshozók szabályozás bevezetését fontolgatják.

A kiállítás október 30-ig látogatható, és tematikus tárlatvezetéseket terveznek.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például a „divattervező nagyasszonya” kifejezés Tüdős Klárával kapcsolatban, vagy a „vörös diktatúra” említése a szocialista időszak leírásakor. A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, például amikor azt állították, hogy Molyneux divattervezőt „elvarázsolták a hagyományos öltözékek”, anélkül, hogy ezt konkrét bizonyítékokkal támasztották volna alá.

A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető teljes mértékben a források hiánya miatt. Azonban az említett személyek és események létezése valószínűsíthető, bár a cikkben szereplő részletek pontossága további kutatást igényelne.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a népművészet és a divat között jelentős kapcsolat áll fenn, és ez a kapcsolat a történelem során különböző formákban jelent meg. A kiállítás célja, hogy ezt a kapcsolatot bemutassa és reflektáljon a kulturális örökség védelmének fontosságára.

A kiállítás és az általa felvetett kérdések potenciálisan hatással lehetnek a magyar közéletre, különösen a kulturális identitás és a szellemi tulajdon védelmének témáiban. A kulturális kisajátítás kérdésének felvetése pedig hozzájárulhat a nemzetközi diskurzushoz a divat és a kulturális örökség kapcsolatáról.

(Forrás: demokrata.hu)