Makrogazdasági szakértők értékelték a magyar gazdaság helyzetét

A Portfolio által szervezett Előrejelzők Fórumán makrogazdasági szakértők vitatták meg a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait. Madár István (Portfolio) felvezetőjében a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit befolyásoló tényezőkként említette az amerikai elnök gazdaságpolitikájának hatásait és a 2026-os magyar választások várható gazdaságpolitikai következményeit.

A KSH adatai szerint a GDP 2024 negyedik negyedévében, negyedéves alapon, szezonálisan kiigazítva 0,5%-kal nőtt. Madár István szerint a 2025-ös 3,4%-os kormányzati gazdasági növekedési terv eléréséhez ennél jelentősebb, 1,3-1,4%-os negyedéves növekedés szükséges.

A fórum résztvevői voltak: Balatoni András (Magyar Nemzeti Bank), Palócz Éva (Kopint-Tárki), Suppan Gergely (Nemzetgazdasági Minisztérium) és Nagy János (Erste Bank). A beszélgetést Madár István moderálta.

A szakértők a januári inflációs adatot is értékelték, amely meghaladta az MNB decemberi előrejelzését. Kérdésként merült fel, hogy a várakozásokat meghaladó infláció a korábbi inflációs időszak hatása, vagy új tényezők eredménye.

Balatoni András szerint a fogyasztás a kelet-közép-európai régió magasabb növekedési képességű országainak fogyasztási kilábalási pályájával együtt mozog. Az ipar és a külkereskedelem kilátásai kevésbé kedvezőek. A beruházások volumenének alakulását a gyenge külső konjunktúra és az alacsony kapacitáskihasználtság befolyásolja. A vállalati felmérések szerint a magas árszint hátráltatja a beruházások növekedését.

Nagy János szerint a bizalmi indikátorokban nem tapasztalható javulás. A vállalati felmérések szerint a munkaadók a munkaerő megtartására fókuszálnak. Az Erste Bank 2025-re 2%-os gazdasági növekedést vár, de az előrejelzés bizonytalan. A német ipari munkaerő-leépítések negatívan befolyásolhatják a magyar gazdaságot. A magyar külkereskedelem jelentős része Németországba irányul, ezért a külpiaci konjunktúra robusztussága alapvető fontosságú. A lakáspiac élénkülése inkább az adásvételek számának növekedését jelentheti, mint az új lakások építését. A reálbér növekedése várhatóan mérsékeltebb lesz, mint korábban feltételezték.

Palócz Éva szerint 2024-ben az állami beruházások jelentős mértékben elhalasztásra kerültek, a beruházások volumencsökkenése elérhette a 25%-ot. A Kopint-Tárki felmérése szerint a feldolgozóipari vállalatok fele nem tervez beruházást. A vállalatok fő növekedési korlátja a kereslethiány. A fogyasztás várhatóan hasonló ütemben nő, mint 2024-ben, amit a reálbérek növekedése is támogathat. A határmenti bevásárlóturizmus hátráltatja a fogyasztást. A Kopint-Tárki 2025-re 1,8-2,5% közötti GDP-növekedést vár. A magyar gazdaság alacsony növekedésében a belső konjunkturális tényezők is szerepet játszanak.

Suppan Gergely szerint a turizmus, vendéglátás és légiforgalom kiemelkedően teljesített 2024-ben, de ez nem ellensúlyozta a többi szektor csökkenését. A mezőgazdaság az aszály miatt negatívan járult hozzá a GDP növekedéséhez. A beruházások szintje elérhetett egy mélypontot, ahonnan szükséges a növekedés. A kormány a lakossági ingatlanberuházások élénkítésén keresztül is kíván hatni a beruházásokra. A jelenlegi helyzetben az energiahatékonysági beruházásoknak van létjogosultsága. A kkv-k beruházásainak ösztönzésére a Demján Sándor vállalati hitelprogram biztosít forrást. A fogyasztás 3,5-4%-os növekedésére számít 2025-ben. A mezőgazdasági bázishatás, PMÁP kamatok kifizetése és az ingatlanberuházások élénkítése pozitív gazdasági tényezők lehetnek, de a német gazdaság növekedése nélkül 3% feletti gazdasági növekedés nem valószínű.

Suppan Gergely szerint a német választások eredménye is befolyásolhatja a magyar GDP-t. A német gazdaság strukturális problémákkal küzd. A kínai autópiacon jelentős verseny alakult ki, ami kiszorítja a nyugati és japán gyártókat. A védővámok negatívan hatnak az európai versenyképességre. A német autóipar versenyképességét a CO2 kibocsátási kvóták is mélyítik. Vannak olyan prognózisok, amelyek recessziót jósolnak Németországban. A kormányzati növekedési cél eléréséhez a giga gyárak termelésbe állítása szükséges, de ehhez megfelelő keresletre van szükség.

Balatoni András szerint a nagyberuházások termelésbe állítása 0,6%-kal emelheti meg az egész évi GDP növekedési rátát 2025-ben. A három gyárban 2025 harmadik negyedévében 7.500 fő fog dolgozni, ami 3 év alatt közel 24.000 főre fog felfutni. A gazdasági növekedés jelentős élénkülése várható az idei év második felében. A hosszú távú növekedéshez versenyképes termékek és szolgáltatások előállítására van szükség.

Nagy János szerint kérdéses a nagyberuházások termelésének terv szerinti felfutása és a termékek iránti hosszú távú kereslet fennmaradása. A szabályozói kockázatok megkérdőjelezhetik a növekvő iparági keresleti trendet. A Bundesbank aktivitási indexe szerint az első negyedévben látszik egy felpattanás, de ez még nem egyértelmű jel.

Palócz Éva szerint a 2013-2019 közötti EU transzferek hiányoznak a magyar gazdaságból. Az EU-támogatásokból származó többlet elérhette az évi 1-2%-ot. A hosszú távú növekedési képesség a kedvező kamatozású vállalati hitelprogramok révén növelhető, amelyek a termelési rendszerek technológiai hatékonyságát is célozzák. Magyarországon az állami beavatkozás intenzíven van jelen, de az állam szerepe akkor lenne optimális, ha csak kedvező feltételeket teremtene a vállalatoknak.

Suppan Gergely szerint ellentétes hatások mozgatják jelenleg az inflációt. A kínálati sokkok előre nem prognosztizálhatóak. A januári csúcsot követően az infláció csökkenésére számít. Palócz Éva szerint, ha a kínálati sokkok okozzák az élelmiszerárak növekedését, akkor felesleges az árstopok alkalmazása. A magyar élelmiszertermelők alacsony termelési hatékonysága szerepet játszik az élelmiszerinflációban. A Kopint-Tárki 2025-re 5% körüli éves átlagos inflációra számít.

Nagy János szerint a 2025-re szóló inflációs prognózisa emelkedett a januári inflációs adat megjelenésével. A forintgyengülés kedvezőtlenül befolyásolta a vállalatok üzleti terveit. Nem sikerült megfelelően horgonyozni az inflációs várakozásokat. Pozitívum, hogy az ipari termelői árak alakulását lényegében újra leköveti a fogyasztói árindex. Az éves átlagos inflációt 5-5,5%-ra prognosztizálja 2025-re.

Balatoni András szerint a piaci szolgáltatásokban következett be egy negatív inflációs meglepetés. Az infláció éves lefutását tekintve januári tetőzéssel és fokozatos dezinflációval számol. Még korai ünnepelni az inflációs veszély teljes elmúlását. Az IMF tanulmánya szerint az infláció visszatérésének fő oka az infláció felett érzett győzelem korai ünneplése. A magas infláció egyértelműen káros a gazdasági növekedésre, mivel csökkenti a lakosság bizalmát. Az MNB továbbra is helyteleníti az árstopok alkalmazását, mivel a régiós országokhoz viszonyított inflációs többlet jelentős része az üzemanyagárakból és az élelmiszerárakból származott. A KKE-régió többi országában is voltak költségsokkok, viszont a magyar infláció volt a legmagasabb. Az ágazatok külső költségsokkokra mutatott nagyobb árérzékenysége az alacsonyabb versenyképességgel magyarázható.

Elemzés

• Az eredeti cikk helyenként túlzó jelzőket és érzelmi töltetű megfogalmazásokat használt (pl. „negatív meglepetés”, „drámai mértékű elhalasztására került sor”), amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét.
• A cikkben több feltételezés is következtetésként lett tálalva (pl. a német gazdaság versenyképességének problémái, az árstopok hatásai), anélkül, hogy ezeket kellőképpen alátámasztották volna.
• A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben ellenőrizni a források hiánya miatt.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar gazdaság növekedése 2025-ben lassú lesz, és számos bizonytalansági tényező befolyásolja. Az infláció is továbbra is kihívást jelenthet.
• Az esemény (a szakértői fórum) hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy felhívja a figyelmet a gazdasági kihívásokra és a szükséges intézkedésekre. A fórumon elhangzott vélemények befolyásolhatják a gazdaságpolitikai döntéseket.

(Forrás: portfolio.hu)