Az átlagjövedelem, mint statisztikai mutató, gyakran kerül kritika alá a jövedelmi különbségek elfedése miatt. Egy 2024-es cikk részletesen bemutatta az átlagjövedelem korlátait és a különböző jövedelemtípusok értelmezését. Egy korábbi elemzés a lakáspiaci árak megítéléséhez a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének alkalmazását javasolta, amely a munkajövedelmeket, szociális jövedelmeket és vállalkozásból származó jövedelmeket is tartalmazza.

Jelen elemzésben a járási szintű átlagos lakásárakat hasonlítjuk össze a járási nettó átlagjövedelmekkel annak érdekében, hogy feltárjuk, hol szükséges a legkevesebb és hol a legtöbb munkával megkeresni egy átlagos lakás árát. Az elemzés a főváros kerületeire és a megyeszékhelyekre koncentrál, mivel a kisebb településeken nem áll rendelkezésre elegendő ingatlaneladási adat az átlagos négyzetméterárak megbízható meghatározásához.

Az adatok azt mutatják, hogy a lakásárakban nagyobb területi különbségek figyelhetők meg, mint a jövedelmekben. Budapest V. kerületében 2024 első kilenc hónapjában az átlagos négyzetméterár 1,37 millió forint volt, míg Salgótarjánban ez az érték 212 ezer forint körül alakult.

A legmagasabb nettó átlagjövedelmet Budapest II. kerületében mérték (708 ezer forint havonta), míg a legalacsonyabb átlagjövedelem Salgótarjánban volt (359 ezer forint havonta). A lakásárakban közel 6,5-szeres a különbség a legdrágább és legolcsóbb terület között, míg a jövedelmek esetében ez az arány körülbelül 2-szeres.

Az elemzés szerint a budapesti lakások magasabb árai – a magasabb jövedelmek ellenére – hosszabb időt vehetnek igénybe egy lakás megvásárlásához szükséges összeg előteremtéséhez. Egy számítás azt szemlélteti, hogy hol hány havi nettó átlagbérrel egyenlő egy négyzetméternyi lakás ára.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti összehasonlítások elméleti jellegűek, mivel feltételezik a jövedelem teljes megtakarítását. A számítások célja a lakásárak és jövedelmek területi különbségeinek bemutatása.

A jelentős területi különbségek hozzájárulhatnak az ingázási szokásokhoz, ahol az egyének olcsóbb településeken élnek, de magasabb jövedelmű területeken dolgoznak. Ez a jelenség különösen a főváros és agglomerációja, valamint a megyeszékhelyek és környező településeik között figyelhető meg.

Forrás: Az elemzéshez felhasznált adatok forrása a KSH és az ingatlanpiaci tranzakciók adatai.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „vajon a lakásárakban vagy a jövedelmekben nagyobbak a főváros-vidék közti különbségek?” kérdés felvetése a kíváncsiságra apellál. A „Az alábbi ábrára nézve egyértelművé válik” kijelentés pedig azt sugallja, hogy a következtetés magától értetődő, holott ez nem feltétlenül van így. A „A fenti példák természetesen nem életszerűek, hiszen senki nem tudja a jövedelmének/bevételének a 100%-át félretenni havonta, így ezek az összehasonlítások csak a lakásárak és a jövedelmek területi egyenlőtlenségeinek szemléltetésére szolgálnak. Ami viszont tény, hogy” mondat azt sugallja, hogy az összehasonlítás mégiscsak releváns, annak ellenére, hogy életszerűtlen. A „sokan a fenti különbségek miatt választják az ingázást” feltételezés, melyet nem támaszt alá semmilyen adat.

A cikk alapvetően a tényekre épít, de a megfogalmazás és a következtetések levonása során néhol túlzásokba esik, és nem veszi figyelembe az összes releváns tényezőt. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a lakásárak és jövedelmek közötti területi különbségek jelentősek, és ez befolyásolja az emberek életét, például az ingázási szokásaikat. Ez az esemény a magyar közéletre olyan hatással lehet, hogy felhívja a figyelmet a területi egyenlőtlenségekre, és ösztönözheti a kormányt a helyzet javítására.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információkért forduljon szakemberhez.

(Forrás: portfolio.hu)