Ukrajna mezőgazdasága jelentős átalakuláson megy keresztül, ami potenciális hatással lehet az Európai Unióra. A rendelkezésre álló adatok szerint Ukrajna 41 millió hektár termőterülettel rendelkezik, melynek jelentős része csernozjom típusú föld, ami kedvező feltételeket biztosít a mezőgazdasági termeléshez.

Ezzel szemben áll az a vélelem, miszerint Ukrajnában olyan mezőgazdasági kemikáliákat és növényvédő szereket használnak, amelyek az Európai Unióban már betiltásra kerültek. Továbbá, egyes források szerint az Ukrajnában működő mezőgazdasági vállalatok egy része genetikai módosítással (GMO) foglalkozik.

A háború előtt Ukrajnából Magyarországra is érkezett gabona, elsősorban takarmányozási célokra. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az ukrán exportból származó bevételek az ország védelmi erőfeszítéseit támogatták. A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán gabonaexport az Európai Unióba jelentősen megnőtt.

2014-ben Ukrajna földvásárlási szabályozásán enyhített, majd később szinte teljesen eltörölte azokat, egyes források szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank nyomására. Egy, a MAGOSZ főtitkára és a NAK alelnöke által jegyzett összeállítás szerint tíz nagyvállalat rendelkezik jelentős ukrajnai mezőgazdasági területekkel. E vállalatok többsége nem Ukrajnában, hanem Cipruson, Luxemburgban, Hollandiában, Szaúd-Arábiában vagy Kínában van bejegyezve. Példaként a Kernel Holdingot említik, amely 582 ezer hektáron gazdálkodik Ukrajnában.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2014 óta az ukrán mezőgazdaság szerkezete átalakult. A külföldi nagyvállalatok nem csak a tulajdonukban lévő 17 millió hektáron gazdálkodnak, hanem termelői szerződésekkel további 16 millió hektárt is ellenőriznek. Emellett megfigyelhető a modern termesztési technológiák és gépesítési eljárások terjedése, ami egyes számítások szerint a termelékenység jelentős növekedéséhez vezetett. Ugyanakkor munkaerőhiány is tapasztalható, mivel a hadseregbe toboroznak mezőgazdasági dolgozókat.

A mezőgazdaság szerkezetváltása is megfigyelhető, a korábbi sertés- és szarvasmarhatartás helyett a baromfitenyésztés vált gyakoribbá. Magyarország összesen huszonnégy, Ukrajnából származó terményre és termékre vetett ki behozatali tilalmat. A jelentős import miatt gazdatüntetések és útlezárások alakultak ki Európa egyes részein.

Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása esetén az import tovább növekedhet. Egyes vélemények szerint Ukrajna mezőgazdasági exportja körülbelül 10 éves türelmi időt kapna az uniós szabályok bevezetésére, és részesülne az EU agrártámogatásaiból. Jelenleg 157 millió hektárra fizet támogatást az uniós agrárbüdzsé, ami Ukrajna 41 millió hektárjával bővülne.

Becslések szerint az ukrajnai mezőgazdaság nagy potenciállal rendelkezik, és 400 millió ember élelmezésére lehet képes. Az uniós tagállamok agrárminiszterei tiltakoznak a kialakuló folyamatok miatt, de döntéseik az uniós döntéshozási folyamat középszintjét képviselik.

Egyes források szerint az ukrán csatlakozás a küszöbön álló béketárgyalások része lehet. Az uniós költségvetés szempontjából fontos kérdés az ország gazdaságának és infrastruktúrájának helyreállítási költségei.

Elemzés:

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „könnyelmű dolog” kifejezés használata, az „igazságos” háború emlegetése, a „trükkök” szó használata, mind arra szolgáltak, hogy az olvasót egy bizonyos irányba tereljék. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is voltak, például az ukrán csatlakozás béketárgyalásokba való bevonása. A cikkben tett állítások egy része valósnak tűnik, de további forrásokkal kell megerősíteni őket. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy az ukrán mezőgazdaság átalakulása jelentős hatással lehet az Európai Unióra, mind gazdasági, mind politikai szempontból. Ez az esemény a magyar közéletre is hatással lehet, különösen a mezőgazdasági termelők szempontjából, akik versenyhelyzetbe kerülhetnek az ukrán termékekkel.

(Forrás: demokrata.hu)