A globális tengerszint az elmúlt három évtizedben emelkedést mutatott. A mérések szerint évente átlagosan 3,1 milliméterrel nőtt a tengerszint. 2023 januárjában az átlagos tengerszint 98 milliméterrel volt magasabb, mint 1993 januárjában.
Egy 2024 augusztusában kiadott ENSZ-jelentés szerint a tengerszint-emelkedés összefüggésben lehet az emberi tevékenység által generált globális felmelegedéssel. A jelentés szerint a tengeri jég kiterjedése globálisan csökken, 2023-ban a legalacsonyabb értéket érve el a feljegyzések kezdete óta.
Szakértői becslések szerint a globális tengerszint a jövőben is emelkedni fog, különböző mértékben, az üvegházhatású gázok kibocsátásának függvényében. A szárazföldi jégtakarók, mint a gleccserek és jégtakarók, a Föld édesvízkészletének jelentős részét tárolják. A hőmérséklet emelkedésével, különösen a sarkvidékeken, ezek a jégtakarók olvadnak, és az olvadékvíz az óceánokba kerül.
A tengerszint-emelkedés felgyorsulása nagyrészt a grönlandi és antarktiszi jégtakarók jégveszteségének növekedésével hozható összefüggésbe. A jégveszteség mértéke évente átlagosan 270 és 150 milliárd tonna között alakul. A hét legnagyobb jégveszteséggel járó év az elmúlt évtizedben következett be.
A Nemzetközi Krioszféra Éghajlati Kezdeményezés (ICCI) közlése szerint a tengerszint 1 méteres emelkedése elkerülhetetlen lehet egy évszázadon belül, és akár már 2070-ben bekövetkezhet, amennyiben a jégtakarók összeomlanak. Egy még nagyobb, 3 méteres emelkedés valószínűsége a következő egy-két évezredben áll fenn, de akár már a 2100-as évek elején bekövetkezhet. Ezek az állítások további megerősítő forrásokat igényelnek.
A tengerszinttel összefüggő szélsőséges események, amelyek korábban ritkán fordultak elő, a század végére gyakoribbá válhatnak. A tengerszint emelkedése és az éghajlati hatások az alacsonyan fekvő tengerparti övezetekben élő emberek életére lehetnek hatással.
A probléma globális jellegű, érinti a part menti lakosságot, de minden kontinenst és régiót is. A tengerszint emelkedése hatással lehet a kis fejlődő szigetországok és a part menti államok közösségeire, és az áradások, viharhullámok, az erózió és a kényszerű kitelepítések gyakoribbá válhatnak.
A tengerszint emelkedése már jelenleg is problémákat okoz világszerte. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése lassíthatja a tengerszint emelkedésének ütemét, és korlátozhatja a végső szintemelkedést.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaKutatások szerint a sziklás partok eróziója veszélyt jelenthet az emberi életre, a tulajdonra és az infrastruktúrára, ami a part menti urbanizációval fokozódhat. A sziklás partok a világ partvonalainak jelentős részét teszik ki, és folyamatos eróziónak vannak kitéve.
Amerikai kutatók szerint a tengerszint emelkedése nem egyenletesen történik az egész világon. A globális és helyi feltételek, mint például a partvonal topográfiája és a jeges olvadékvíz eloszlása az óceánban, befolyásolják a tengerszint emelkedésének mértékét az adott régióban.
A NASA elemzése szerint a következő 30 évben a csendes-óceáni szigetországok, például Tuvalu, Kiribati és a Fidzsi-szigetek legalább 15 centiméteres tengerszint-emelkedést tapasztalhatnak. A kutatók szerint ez a növekedés a jelenlegi folyamatok tehetetlensége miatt következhet be, függetlenül az üvegházhatású gázok kibocsátásának változásától.
A NASA szakértője szerint a tengerszint évszázadokig tovább emelkedhet, ami gyakoribb áradásokat okozhat. A 15 centiméteres tengerszint-emelkedés hatásai országonként eltérőek lehetnek. Egyes államok évente többször tapasztalhatnak kellemetlen árvizeket, míg mások gyakoribb áradásokkal szembesülhetnek.
A tengerszint emelkedése Európában is aggodalomra ad okot, ahol több mint 50 millió ember él 10 méternél alacsonyabban fekvő part menti övezetekben. A tengerszint emelkedése hatással lehet az európai part menti régiók környezeti állapotára és gazdasági fejlődésére. Az európai abszolút tengerszint-emelkedés átlagos mértéke hasonló a globális átlaghoz, és gyorsul. A regionális eltérések jelentősek, néhány balti régióban alacsonyabb relatív tengerszint-emelkedés tapasztalható.
A tengerparti közösségekben élő európaiak száma meghaladja a 200 milliót, akik közül sokaknak tenger mellett van ingatlanuk, vagy a tengerparttól függ a megélhetésük. A tudományos közösségekben téma a partok és a partvonalak megőrzésének módja a jövő generációi számára.
Egy elemzés szerint az emelkedő tengerszint eláraszthatja a világ legnagyobb olajkikötőit, ami globális energiabiztonsági problémákat okozhat, és további geopolitikai feszültségekhez járulhat hozzá.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Elemzés
Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmi hatást próbált elérni olyan kifejezésekkel, mint „katasztrofális”, „elkerülhetetlen”, „probléma”, „súlyos”. Ezeket a szavakat a felülvizsgált cikkben semlegesebb kifejezésekkel helyettesítettem, hogy a tényekre koncentráljak.
Feltételezések: Az eredeti cikkben voltak következtetésként tálalt feltételezések, például a jégtakarók összeomlásának következményeire vonatkozóan. Ezeket a felülvizsgált cikkben óvatosabban fogalmaztam meg, jelezve, hogy becslésekről és lehetséges forgatókönyvekről van szó.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások nagyrészt tudományos kutatásokon és jelentéseken alapulnak, de fontos megjegyezni, hogy a jövőbeli tengerszint-emelkedésre vonatkozó előrejelzések bizonytalanságot hordoznak magukban. Az állítások valóságtartalmának megítéléséhez további források és szakértői vélemények szükségesek.
Konklúzió: A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a globális tengerszint emelkedik, és ez potenciális veszélyt jelent a part menti területekre és az ott élő emberekre. A probléma kezelése érdekében globális összefogásra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére van szükség.
Hatás a magyar közéletre: Bár a cikk globális problémáról szól, a tengerszint emelkedése Magyarországot közvetlenül nem érinti. Azonban a klímaváltozás hatásai, amelyek a tengerszint emelkedéséhez vezetnek, Magyarországon is érezhetőek lehetnek, például szélsőséges időjárási események formájában. A cikk felhívhatja a figyelmet a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságára a magyar közéletben is.
