A Müncheni Biztonsági Konferenciát (MSC) 2025-ben is megrendezik, a hagyományoknak megfelelően péntektől vasárnapig. A konferenciára számos nemzetközi vezetőt várnak. A konferencia előtt a szervezők kiadták a Müncheni Biztonsági Jelentést, melynek központi témája a „Multipolaritás”.

A jelentés szerint a világban egy többpólusú rend alakul ki, vagy már ki is alakult. A „multipolarizáció” értelmezhető egyrészt a hatalom átrendeződéseként, ahol több szereplő verseng a befolyásért. Másrészt utalhat arra, hogy a világpolitikai szereplők nézetei a nemzetközi rendről eltérnek, ami megnehezíti a globális problémákra való közös megoldások megtalálását.

A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy a mai világ mennyire tekinthető többpólusúnak. Az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet tölt be több területen, különösen gazdasági és katonai szempontból. Kína azonban jelentős kihívóként lépett fel, és több más szereplő is befolyást gyakorolhat legalább regionális szinten, megkérdőjelezve a jelenlegi világrendet.

A Müncheni Biztonsági Jelentés külön fejezeteket szentel az Egyesült Államoknak, Kínának, az Európai Uniónak és Oroszországnak, valamint Japánnak, Indiának, Brazíliának és Dél-Afrikának. Az utóbbi három ország jellemzően nem kötelezi el magát egyik pólus mellett sem, hanem önálló befolyást kíván kiépíteni, és kritizálja a nemzetközi rend intézményeit.

A következőkben a jelentés India, Brazília és Dél-Afrika helyzetét vizsgálja:

• India: A világ legnépesebb országa nominális GDP tekintetében megelőzte Nagy-Britanniát, ezzel az ötödik legnagyobb gazdaság a világon. India gazdasága gyorsan fejlődik, és 2027-re a harmadik legnagyobb lehet. Noha politikailag és katonailag India még nem tartozik a legnagyobb hatalmak közé, a technológia területén erősödik, amit a 2023-as sikeres holdraszállás is mutat. India a nemzetközi politikában sajátos pozíciót foglal el: nem kívánja lerombolni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, de bírálja a nyugati dominanciát. Egy 2024-es felmérés szerint az indiaiak 69 százaléka gondolja, hogy a nemzetközi szabályok összhangban vannak az ország érdekeivel. India törekszik az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságára. Az ország jó kapcsolatokat ápol a Nyugattal és Oroszországgal is, nem ítélte el az orosz-ukrán háborút, és közvetítő szerepet szán magának a konfliktusban. India tagja a QUAD-nak és a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek is. Kína és Pakisztán jelentik a legnagyobb fenyegetést India számára. Az egy főre jutó GDP tekintetében India a 150. helyen áll a világon, és jelentős társadalmi egyenlőtlenségek tapasztalhatók.
• Brazília: Luiz Inácio Lula da Silva elnök 2022-es megválasztásával Brazília visszatért a világpolitikai színpadra. Brazília a Globális Észak és a Globális Dél közötti híd szerepét szeretné betölteni. Az ország szkeptikus a jelenlegi világrendet illetően, és nagyobb szerepet szánna a Globális Dél országainak a nemzetközi döntéshozatalban. Brazília kritizálja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetételét, és a „kooperatív többpólusúság” elvét követi. Az ország elutasítja az ENSZ nélküli szankciókat, és a be nem avatkozás politikáját követi. Brazília a BRICS-csoport alapító tagja, és szorosabbra kívánja vonni a tagállamok közötti gazdasági együttműködést. Brazília kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal és Kínával is. Brazília Dél-Amerika vezető hatalma, de térségi integrációs törekvései eddig nem hoztak jelentős eredményeket.
• Dél-Afrika: A Dél-afrikai Köztársaság szintén BRICS-tag, de világpolitikai pozíciója gyengül. Az apartheid-rendszer megszűnése után az ország vezető szerepet töltött be Afrikában, de gazdasági ereje hanyatlik. A közelmúltban Dél-Afrika Nyugat-ellenes és Izrael-ellenes irányt vett. Az ország a Nemzetközi Bíróság elé vitte a Gázai övezet elleni izraeli fellépés ügyét. Dél-Afrika az orosz-ukrán háború kérdésében el nem kötelezett, de több tekintetben is Oroszország mellé állt. Az orosz és dél-afrikai kapcsolatok a hidegháború idejére nyúlnak vissza. Dél-Afrika számos gazdasági és társadalmi kihívással néz szembe, beleértve a magas munkanélküliséget, a szegénységet és az egyenlőtlenségeket. A katonai költségvetés csökkenése is problémát jelent.

Elemzés:

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközzel próbálta befolyásolni az olvasót. Például a „nem véletlen” kifejezés sugalmazza, hogy a jelentés címe szándékos választás, és mélyebb jelentéssel bír. A „már felnőtt mellé egy nagy kihívó, Kína” kifejezés dramatizálja Kína szerepét. A „tipikusan el nem kötelezett országok” megfogalmazás általánosít, és feltételezi, hogy Brazília, India és Dél-Afrika motivációi azonosak. A „lerombolni a jelenlegi, szabályokon alapuló nemzetközi rendet” kifejezés negatív konnotációt hordoz, és azt sugallja, hogy India destabilizáló tényező lehet.

A cikkben több feltételezés is szerepel következtetésként tálalva. Például az az állítás, hogy India a fejlődő országok szócsöve akar lenni, nem feltétlenül tükrözi a valóságot. Az az állítás is feltételezés, hogy Brazília a Globális Észak és a Globális Dél közötti híd szerepét szeretné betölteni. A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de a források hiánya miatt nehéz ellenőrizni azokat.

A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet következtetni, hogy a világrend átalakulóban van, és többpólusúvá válik. India, Brazília és Dél-Afrika fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban, de eltérő stratégiákkal és kihívásokkal néznek szembe.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre is, mivel Magyarország külpolitikájának is alkalmazkodnia kell az új világrendhez. Fontos, hogy Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápoljon a különböző hatalmi központokkal, és aktívan részt vegyen a nemzetközi együttműködésben.

(Forrás: portfolio.hu)