Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi Csúcstalálkozóján tartott előadást a területfejlesztés és versenyképesség kapcsolatáról. Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár a kkv-k fejlesztéséről beszélt.

Navracsics Tibor szerint egy ország versenyképessége összefügg az országon belüli kohézióval és az egyenlőtlenségek mértékével. A miniszter megjegyezte, hogy Magyarországon ezen a területen további fejlesztések szükségesek. Az egyes régiók fejlettségi szintje eltérő, és az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a fejlődés üteme is eltéréseket mutat. Budapest a csatlakozás óta jelentős fejlődést ért el, ami a közép-európai fővárosokra jellemző tendencia. A miniszter szerint Nyugat-Magyarország fejlődése lassúbb ütemű volt a 2004-es EU-csatlakozás óta, ugyanakkor az ország nyugati része továbbra is fejlettebb, mint Kelet-Magyarország. Az EU-s források kétharmada a keleti országrészbe irányul.

Navracsics Tibor megemlítette, hogy Magyarországon két felzárkózásra szoruló terület található: északkeleten és délnyugaton. Ezeken a területeken a járások fejlettsége nem éri el a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát. A kormányzat ezen területekre koncentrál beruházásokat, például a szegedi BYD gyárat és a Rheinmetall-üzemet, bár a miniszter által bemutatott térképen Somogy, Zala és Bács-Kiskun megye került kiemelésre.

Az oktatás fontosságát hangsúlyozva Navracsics kiemelte, hogy a jó iskolarendszer és a felsőoktatási hálózat vonzza a befektetőket, ami magas fizetést biztosító munkahelyeket teremt. Az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőtlen Magyarországon, amit a legjobb középiskolák eloszlása is mutat. A HVG rangsora szerint a legjobb középiskolák többsége Budapesten található.

A miniszter bemutatott egy térképet a járásonkénti halálozási arányról, ami azt mutatta, hogy a fejletlenebb régiókban magasabb a halálozási arány. Hasonló tendencia figyelhető meg az elvándorlás és az öregedési index esetében is. A területfejlesztés a következő időszakban a városi és a periférikus térségek fejlesztésére fog összpontosítani. A periférikus területeken munkahelyteremtésre és az infrastruktúra fejlesztésére van szükség, például az M9-es autópálya megépítésével.

Szabados Richárd a kkv-k fejlesztéséről szólva elmondta, hogy a Demján Sándor Program keretében az állam a kkv-k fejlődését kívánja segíteni. A program részleteit a cégek igényeinek megfelelően alakították ki. A program fogadtatása pozitív, és sok vállalkozás nyújtott be pályázatot. A cégek óvatosak a saját tőkéből finanszírozott beruházásokkal kapcsolatban, ezért a program támogatásokkal próbálja ezt az óvatosságot csökkenteni. A támogatásoknak hasznosulniuk kell, és a gazdasági teljesítményre is jó hatással kell lenniük. Az ellenőrzések kiszűrik a forrásokat nem megfelelően felhasználó vállalkozásokat és a támogatásvadászokat. A cél, hogy a támogatás új lehetőségeket nyisson meg a résztvevőknek.

Szabados szerint a Demján Sándor Program lényege, hogy a kkv-k jobban járjanak azzal, hogy a saját forrásaikat is bevonva becsatlakoznak a programba, mintha csak tartalékolnák a pénzüket.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például Navracsics Tibor nagyköveteknek tett megjegyzése („azzal, hogy az országaik blokkolják a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, azzal az EU versenyképességét is hátráltatják”) egyértelműen a felelősség áthárítására és a helyzet dramatizálására szolgált. Szabados Richárd megfogalmazásai is tartalmaztak véleményeket és szubjektív értékeléseket („tudjuk, hogy a kkv-k egzotikusan könyvelnek”), amelyek nem feltétlenül tükrözik a valóságot, vagy legalábbis nem támasztják alá tények. A cikkben szereplő következtetések, például az oktatás és a versenyképesség közötti közvetlen összefüggés, feltételezéseken alapulnak, és nem feltétlenül bizonyítottak. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy Magyarországon jelentős területi egyenlőtlenségek vannak, és a kormányzat intézkedéseket tesz a felzárkóztatás érdekében. Ez az esemény potenciálisan pozitív hatással lehet a magyar közéletre, amennyiben a kormányzati intézkedések valóban hozzájárulnak a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a versenyképesség javításához.

(Forrás: telex.hu)