Az Akadémiai Dolgozók Fóruma által közzétett adatok szerint több magyarországi egyetemen is módosult az államilag finanszírozott férőhelyek száma a 2025-ös tanévre. Az adatok szerint egyes intézményekben csökkenés, míg másokban növekedés tapasztalható.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a férőhelyek száma 19 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) 14 százalékos, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 10 százalékos csökkenés történt. Ezzel szemben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) 10 százalékos növekedést regisztráltak.
További intézmények, ahol csökkenés volt tapasztalható: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (-6 százalék), Budapesti Műszaki Egyetem (-7 százalék), Debreceni Egyetem (-9 százalék), Pécsi Tudományegyetem (-9 százalék) és Szegedi Tudományegyetem (-8 százalék).
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a tavalyi 2475 helyett idén 2740 állami hely áll rendelkezésre. A Semmelweis Egyetemen is növekedett a férőhelyek száma, 2800-ról 2876-ra.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az intézkedés átgondolatlan. Állításuk szerint a csökkentett férőhelyszám negatív hatással lehet a felsőoktatásban résztvevők számára, képzések szűnhetnek meg, és oktatók kerülhetnek elbocsátásra. A Fórum véleménye szerint a kormány kivonul a felsőoktatásból.
Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének tagja szerint az ELTE-n két év alatt 30 százalékkal csökkent az államilag finanszírozott helyek száma.
A szakok közötti eloszlást tekintve a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi és jogi képzéseknél történt a legnagyobb csökkenés. Ezzel szemben az informatika és a pedagógusképzés területén növekedett a férőhelyek száma.
Példák az egyes egyetemek változásaira:
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása- ELTE: Bölcsészképzés: 3021-ről 2489-re, gazdasági szakok: 2283-ról 1100-ra, társadalomtudományi képzések: 1005-ről 660-ra, jogi kar: 203-ról 91-re csökkent. Informatika: 876-ról 902-re, pedagógusképzés: 2060-ról 2122-re nőtt.
- Pécsi Tudományegyetem: Gazdaságtudományi képzések: 801-ről 202-re, bölcsészettudományok: 592-ről 533-ra csökkent. Orvos- és egészségtudományi képzés: 1502-ről 1547-re, informatika: 247-ről 254-re, pedagógusképzés: 1679-ről 1729-re nőtt.
- Budapesti Gazdasági Egyetem: Gazdaságtudományi szakok: 3902-ről 3181-re csökkent. Társadalomtudományi szakok: 85-ről 113-ra, informatika: 650-ről 670-re nőtt.
- Szegedi Tudományegyetem: Gazdaságtudományi képzés: 596-ról 219-re, jogi képzés: 243-ról 114-re csökkent. Informatika, pedagógusképzés, orvos- és egészségtudomány, agrár- és természettudomány területén nőtt a férőhelyek száma.
- Miskolci Egyetem: Gazdaságtudományi képzés: 200 (132-vel kevesebb), jogi képzés: 198 (60-nal kevesebb). Pedagógusképzés: 1378-ról 1419-re nőtt.
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Tanárképzés indult 200 állami hellyel, államtudományi képzés: 2045-ről 2106-ra nőtt. Gazdaságtudományi képzés: 50-ről 13-ra csökkent.
Polónyi István oktatáskutató szerint a férőhelyek elosztásában a 2017-ben jóváhagyott Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia tükröződik, amely a MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) képzéseket, valamint a pedagógia képzést preferálja.
Horn Dániel, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa szerint a férőhelycsökkenés nem feltétlenül jelenti a felsőoktatás megspórolását, hanem a kormány által preferált intézmények és szakok felé terelheti a jelentkezőket.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára szerint a kormány növelni akarja az államilag támogatott helyek számát, és a mostani számok csak tervek. Azt is hozzátette, hogy a kapacitásokat a munkaerőpiaci igények szerint alakítják ki.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az államtitkár ferdített, mert a 2024-ben felvettek számát hasonlította össze a 2025-ben meghirdetett helyek számával, ami eltérő.
Polónyi István szerint a kormány közvetlenül határozza meg, melyik egyetem hány állami helyet kaphat, és milyen szakokat indíthat.
Elemzés:
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltettel bíró nyelvezetet használt, például a „legnépszerűbb egyetem”, „erős kormányzati hátszél”, „átgondolatlan és szakmaiatlan”, „elsorvasztják” kifejezésekkel. Ezek a megfogalmazások befolyásolhatják az olvasó véleményét a témával kapcsolatban. A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, például a hallgatók várható átáramlásáról, vagy arról, hogy a kormány célja a felvételizők preferált képzések felé terelése. Ezek az állítások nem voltak minden esetben tényekkel alátámasztva, hanem a szerző véleményét tükrözték.
A cikkben tett állítások egy része megfelel a valóságnak, például a férőhelyszámok változásai az egyes egyetemeken. Azonban az állítások értelmezése és a következtetések levonása már szubjektív lehetett. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a felsőoktatásban átrendeződés zajlik, amelynek következtében egyes egyetemek és szakok hátrányba kerülhetnek, míg mások előnyhöz jutnak. Ez az esemény potenciálisan hatással lehet a magyar közéletre, különösen a felsőoktatásban tanulók és az oktatók számára. A férőhelyek csökkenése egyes szakokon munkaerőpiaci problémákat is okozhat a jövőben.
A cikk konklúziója, hogy az állami férőhelyek átrendezése a felsőoktatásban potenciális társadalmi és gazdasági következményekkel járhat, és hogy a kormányzat célja a preferált szakok és intézmények támogatása lehet.
